Képaláírás: Egy kagyló-héj (Cytherea) szerkezete belülről nézve
a. mellső. - b. hátulsó párkány ; c. púp: - d. hasi párkány : - m. izom benyomat; -
n. a köpenyeg széle által képezett öböl.
Ismertető szöveg: "A kagylóhéjak nagysága, alakja, kinézése és színe felette változó. Nagyságra nézve lehet köles-szem nagyságától háromnegyed métert is túlhaladó, mint például a Tridacna gigasnál, ahol az állat 10-12 kilogrammot, a héj pedig 200-250 kilogram súlyú is. Alakra nézve találkozunk a tojásformájútól kezdve a legbizarrabb
képzödésüekkel, sima felszinütöl a legsajátosabb mellékképzödményekkel (ráncz, borda, barázda, tüske stb.) diszitettekkel. A héj alakjára különben nagy befolyással van az illető állat életmódja, továbbá különösen a viz minősége és kémiai összetétele. Szépen lehet e fontos tényt demonstrálni pl. a tavi kagvlóknál, amelyeknek egyes alakjait azelőtt külön fajoknak tekintették, újabb vizsgálatok (Hazay és mások) azonban határozottan kimutatták, hogy azok legnagyobb része csakis egy és
ugyanazon fajnak a körülményekhez való alkalmazkodás folytán előállott módosulatai.
A héjon magán, - mely mint tudjuk, a köpönyeg váladékából képződik - több részt különböztetünk meg. Nevezetesen : a héj legkiemelkedőbb része, a púp (umbo), amely legelőször képződik és amely körül a teknő többi része rétegenként rakódik le; a tövén gyakran látható kerek- vagy szivalakú mélyedésnek a neve holdacska, vagy lunula; míg a mögötte levő hasonló mélyedést udvarnak, vagy hátpaizsnak nevezik (areola, area). A héj széleit párkányoknak hívják: részei a felső, háti vagy záros, mellső, alsó vagy hasi- és hátsó párkány. A záros párkány, ahol a kagylóhéj sarka van, lehet egyszerű, vagy lehetnek rajta kiemelkedések, fogak, amidőn az egyik teknöfélen lévő kiemelkedések a másiknak megfelelő mélyedéseibe illenek be. Továbbá van a héjnak belső és külső felszíne, amely utóbbit még vápának is nevezik. A belső felszínen az említett izombenyomatokon kívül még a köpönyeg-benyomat (impressio palii) is látható. ...
" (Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)
|