Képaláírás: Az indiai rinoczerosz

Ismertető szöveg: "Rinoczerosz-félék (Nasicornia, Rhinoceridae) elöl és hátul 3-3 patás ujjal, melyek mind érik a földet. Különben nagy, otrombatestű állatok, melyek orruk hátán 1 - 2 szaruállományú tülköt viselnek. Szemeik kicsinyek, nyakuk rövid, bőrük kemény, vastag és ritka szőrrel fedett. Sertéséhez hasonló farkuk rövid. Szájuk aránylag kicsiny, van 2-2 metsző- és 7-7 zápfoguk mindegyik oldalon. Fülkagylóik nagyok, vastag végtagjaik görbültek. Az Ó-világ melegebb vidékein mocsáros, sűrű erdőkben egyenkint vagy kisebb társaságban élnek, gyökerekkel, levelekkel vagy más növényi részekkel táplálkoznak. Nappal alusznak és éjjel járnak messze az erdőn és sivatagokon keresztül utat törve maguknak hatalmas testükkel. Állandó helyüket ritkán változtatják. Kitünően tudnak úszni. Egészben meglehetős ártalmatlanok és ostobák, de ha ingerük őket, akkor rendkivül gonoszoknak bizonyulnak. Kezdetben menekülnek ugyan még a kutyáktól is, később azonban lassankint dühösek lesznek és mindenre rávetik magukat, ami közelükben van és szörnyű erejükkel félelmes és borzalmas ellenségekké válnak. A benszülöttek jobban félnek tőlük, mint az elefánttól. A nőstény csak egy kölyket vet, mely serteskinézésü, és bőre vöröses. Két esztendeig szopik, az anya nagy szeretettel védi még a him támadásai ellen is. 8 év alatt középnagyságú, 16-20 év alatt nő meg egész nagyra. - Bőrüket feldolgozzák. Tülkükből serlegeket, tálczákat, kardmarkolatokat, bőrükből pedig pánczélokat, tálakat stb.-t készítenek. Húsukat és zsirukat némely vidéken igen nagyra becsülik. - Legismertebb fajai: az indiai rinoczerosz (Rhinoceros indicus Cuv. X. tábla, 2. ábra), orrán csak egy, mintegy 60 cm. hosszú tülök van. Piszkos-szürkésbarna-szinű. Teste 3,5 m., farka 60 cm. hosszú, vállmagassága 1,7 m. Egy-egy 2000 klgr. súlyú is. Hazája India és Déli China. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)