Képaláírás: Az agyvelő, középen, hosszában átmetszve

Ismertető szöveg: "Az állatéleti idegrendszer központi része az agyvelö és a gerinczvelő. Az agyvelő a koponya - üregben van elrejtve, hármas hártyába (a külső kemény, a középső pókháló, és a belső lágy), burkolva és a koponya csontjaitól védve. Felszínén számos, kisebb-nagyobb, tekervény látszik, melyeket egymástól többé-kevésbé mély árkocskák választanak el. A mellső, felső és legnagyobb része a két félből összetett és hosszanti barázda által elválasztott nagy agyvelö, (agyfélteke, hemisphaera). Hasonlóan barázda választja el a koponyaüreg alsó, és hátsó részén fekvő kis agyvelötől, amely szintén két féltekéből állva, az alatta fekvő nyúlt agyvelöbe megy át, és azután az öreg likon át a gerinczoszlop-csatornáján végig húzódó gerinczvelöben folytatódik tovább. Az agyvelö nem egészen tömött, belsejében négy üreg, u. n. agygyomrocs található. Alsó részéhez csatlakozik a tobozmirigy, melyet a régiek a lélek székhelyének tartottak és a mely tulajdonképen egy visszafejlődésben levő szerv maradéka.
Az agyvelö külső kéregállománya véredényekben és idegsejtekben igen gazdag, sajátságos szürkeszinü, mig belsejét, a bélállományt, a fehér szin és az idegrostok jellemzik, az utóbbiban kevesebb véredóny is található. E két állományban a kis agyvelö úgy rendezkedik el, hogy hosszmetszetben faalakú rajzot mutatnak, melyet "élet fájának" neveznek (45. ábra)."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)