Ismertető szöveg: Bessenyei Ferenc színművész

"Ketten vagyunk a szertelen és mérhetetlen rohanásban
Már csak az Isten van velem hiszen nem bízom senki másban
Egy pillanatra most megálltam lovam szemével nézve bátran
Micsoda örült rohanás van a pusztaságba vert világban
Ahol csak ez a ló a társam hiszen nem hiszek senki másban."

(Gyurkovics Tibor)

Bessenyei Ferenc a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 1973-1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött. Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. (Forrás: Wikipédia)

Németh Andrea reklámgrafikus, fotóművész. A Magyar Iparművészeti Főiskola grafika tanszakán 1970-ben diplomázott. Főbb munkái: reklámfotók, plakátok, prospektusok, naptárak, emblémák könyvek, tervezése. Háromszor kapott nívódíjat. Rendszerváltás óta képzőművészekről portréfotókat készít, könyveket és naptárakat szerkeszt, és riportokat ír, ezzel reklámozza kollégáit.