Képaláírás: 174. Rogier van der Weyden műhelye.
Angyali üdvözlet. Brüsszel. Képtár.

Ismertető szöveg: "A németalföldi festészet termékei közűl a trentói sorozatra elsősorban a Rogier van der Weyden-mühely egy nagy oltárképe hatott, mely ma a brüsszeli képtárban van. Tárgya: a Szt. Szűz örömei és fájdalmai.
Bennünket az oltárnak három jelenete érdekel közelebbről :
1. Az angyali üdvözlet (174. ábra). A hely, a hol a jelenet lejátszódik, egyszerű kis építmény, házikó vagy loggia. Egyik oldalán egészen nyitva van, itt nézünk be mi, a másik oldalon utczára nyíló ajtó van, a melyen át az angyal jött. A fal, a mely az ajtónyílás mellett az épület ezen oldalán maradt, az erős rövidülés miatt majdnem két vaskos pillérnek látszik. Mária a szokásos ábrázolási mód szerint épen imazsámolyánál térdel, mikor az angyal jövetelét hallja. Fejét félig feléje fordítja és hallgatja az üdvözletét. Keze, mely még csak az imént imára volt összetéve, most a buzgó imádságokozta belső lelki feszültség megszakadása következtében, - könnyen kinyílik, de a letevés mozdulata abba marad, mert a történők újra, más irányban teljesen lekötik a figyelmét. Lesüti szemét és egész alakja nyugodt, feszült figyelést árúl el. Ruhája nagy szélességben terjed el körülötte, úgyszólván teljesen odaér a falhoz és a fölső test vonala és az alsó test dús ruházata között így mély, félkörű öböl keletkezik. Ebbe van belekomponálva az angyal alakja, a ki a levegőben röpülve adja Máriának tudtára az igét. Térdelő helyzetben röpül, ruhája a sebes röpüléstől még hátracsapódik, a térd formái körűi erős, nagy hajtékokkal félkörű vonalat írva le. A két félkör, Mária homorú és az angyal domború félköre egymásba illeszkedik. A kompoziczió ezen módja a két alakot egymás fölé helyezi és a legszorosabban egy zárt egészszé forrasztja össze."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15000/15033/15033.pdf)