Képaláírás: József nádor, a múzeum megalapítója
Ernst Lajos gyűjteményéből
Than Mór képe

Ismertető szöveg: "Than Mór is azok közé tartozott, a kik az abszolutizmus ellen művészhistoriai fegyverrel harcoltak. Éppen húsz éves volt, a mikor a szabadság hadba szólította híveit - 1828 június 19-én született a bács- megyei Ó-Becsén - s is követte a lelkesít szózatot. Barabás Miklós volt megelőzőleg a mestere és tőle szerezte a magyar nép ismeretét, a mely kifejezésre jutott "Jelenet egy magyar csárdában" és "Magyar puszta tavaszszal" cím képeiben. Az a másfél esztendő azonban, a melyet táborban töltött, a históriai irány felé terelte és megerősödött benne az az érzés, hogy a múlt dicsőségé a legjobb ellenszere a jelen szomorú elnyomatásának ellensúlyozására. Így lett históriai festő.
Az ötvenes években Bécsbe ment s beállott Rahl mellé tanítványnak. A bécsi levegő azonban nem ízlett az magyar érzésének és Párisba tette át művészeti tanulmányainak hadiszállását. Onnan sűrűn tett kirándulásokat Belgiumba, Németországba, sőt Londonba is, de nem idegenedett azért el tőlünk, hanem meg-meg visszaszállt a magyar érzés forrásához: a magyar történethez. Egymásután készültek nevezetes festményei: "Nyáry Lőrinc elfogatása 1552-ben", "A mohácsi csata", "Attila lakomája", "Kún László és Habsburg Rudolf találkozása". Itthon mindjobban ismertté lett a neve és képei sokszorosítás útján nagyon elterjedtek. A mikor 1860 elején hazatért és Pesten műtermet nyitott, már a legkiválóbb hazai festők közé tartozott. Egynémely képe még ezután is feltűnést keltett külföldi tárlatokon s igy a "Fata morgana" címűt a párisi Sálon 1867-ben legkiválóbb attrakciói közé számította - de túlnyomó részben mégis az itthonnak dolgozott. A Vigadó fali festményeinek jórészét készítette, Madách Ember tragédiájából egy jelenetet megörökített ecsetje, a Múzeum lépcsőházát szintén nagyrészét díszítette s még maradt ideje egész sor történeti fesményre, sőt még arcképek festésére is maradt ideje. Az utóbbiak közül nevezetesek a király, Deák Ferenc és Liszt portréi. 1890-ben Ligeti halála után lett a Múzeum képtárának őre, a mely állásban több évet töltött. A mikor nyugalomba vonult, Triesztbe költözött, a hol leánya férjnél volt. Ott érte a halál 1899 november 10-én."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14800/14876/14876.pdf)