Képaláírás: Az országrendei házának alakja Posonban

Ismertető szöveg: "Eldődeink országgyüléseiket Árpád herczegeik alatt (dux et sui nobiles) fegyveresen szabad ég alatt tartották, különösen Pest mellett Rákoson. Szent István, ki a kereszténység alaposzlopára az egyuralmi államot épite, a papságot első rendnek jelezé ki honunkban, országos s udvari hivatalokat német minták után teremte, s az országgyűléseket, vagy inkább az országtanácsot, mellybe a püspökök, udvari hivatalnokok és főispánok hivatalosak valának, szabad mezőről lakába rendelé. De a tökéletlenül rendezett uralkodásban! következés választójognál fogva nem engedé a régi jogozatokat feledékenységbe menni. Mar első Béla király minden megyéiből két követet hitt meg s igy tévé meg alapját a későbbi országgyűlések formájának. A sz. királyi városok képviseletének és országrendeivé tételének is már korábban, de kivált első Zsigmond alatt találunk nyomaira. Azonképen, a mint az aristokratikus-egyuralmi tusában a nemesség túlsúlyt, nyere, ismét feltűnt a régi szokás szerinti országgyűlések tartása Rákos mezején, mellyen az egész, néha 80000 főből álló nemesség jelent meg; - először ismét III. András alatt, utolszor 1526. Noha az országhatárain belől a királynak szabadságában állott az országgyűlést akárhová rendelni, s körülményileg Visegrád, Buda, Pest kedveltettek, mind azáltal mióta német császárok ültek honunk fejedelmi székén, Poson látszott legalkalmasabbnak, s igy 1411 fogva, legtöbb országgyűlések ott tartattak, jelesül már 85. ... "
(Forrás: Képes újság, 1848. január 1.)