Képaláírás: A fonalas magosztás legfontosabb szakasza. 1. Anyacsillag magorsóval, a haj tűszerű kromoszómák már egész hosszukban elhasadtak. 2. Szétváló anyacsillag.

Ismertető szöveg: "Az ember sejtjeinek legnagyobb része nem egyszerűen kettéválás (amitózisz) útján szaporodik, hanem a sejt kettéosztását a magosztódás bonyolult folyamata előzi meg. Kicsinyes részletnek látszik az élet körül a magosztódás. Nehéz lesz bonyolult lefolyását elmondanunk, mégis meg kell világítanunk, amennyire lehet, főbb pontjait. Egy részt a magosztódás mutatja meg igazán, hogy mily hihetetlenül bonyolult szerkezet a sejtmag, s másrészt e folyamatokból vont következtetések teszik manapság a reális alapját minden öröklési teóriának. Az oszlásnak induló anyasejt kerek magjában összegomolyított fonál képződik. A fonál eleinte vékony, a gomoly meglehetősen sűrű, később a fonál vastagodik s a gomoly sokkal áttekinthetőbb lesz. Jól festhet őségé miatt a szabálytalanul összegöngyölített fonalat kromatin-fonálnak keresztelték. A gomolyról talán úgy kapjuk a legtisztább képet, ha vastagabb, hosszabb pamutfonalat vagy spárgát tenyereink között gomolyaggá gyűrünk. Ehhez hasonló a mag helyén képződő anyagomoly is (spiréma).
Idő múltán az össszegomolyított fonál egyenlő darabokra szakad. E fonáldarabok az úgynevezett kromoszómák. Ezeknek a száma állatfajok szerint változó, de ugyanannál az állatnál mindig ugyanannyi a kromoszómák száma. Embernél a kromoszómák száma minden valószínűség szerint huszonnégy. Ez azt jelenti, hogy minden emberi sejt oszlásánál a képződött kromatin-fonál mindig 24 darabra szakad. Minden kromoszóma darab úgy hajlik meg, mint amilyen az acél hajtűk alakja. A hajlott kromoszómák sajátságosán rendeződnek: egy síkba csillagszerűen körbe helyeződnek, hajlott részeik egymás felé tekintenek^ szabad száraik kifelé állanak. A hajlott kromoszómákból kirakott csillagot elnevezték anyacsillagnak (103. ábra). "
(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)