Képaláírás: Az ember szívének fejlődése. a = aorta, b = az aorta tövének duzzanata (bulbus arteriosus), v = fő véna. V = szívkamra, A - szívpitvar, o és o1 = szívfülek, p = tüdő-ütőér, 1 = jobb szívpitvar, 2 = bal szívpitvar, R = jobb szívkamra, L = bal szívkamra, G = fő véna, cc, c, s = az aorta főbb ágai, B = ductus Botalli, mely az első lélekzetvétel után elzáródik.

Ismertető szöveg: "Az ember szíve fejlődése kezdetén az őshalak szívének fejlettségi fokán áll, amennyiben ilyenkor csőalakú és a hasoldalon a koponya közvetlen közelében fekszik (51. ábra 1.). Később erős hosszirányú növekedése folytán S alakot ölt és benne haránt választófal fejlődik, mely a szívet a halakéhoz hasonlóan pitvarra (átrium) és kamrára (ventriculus) osztja (51. ábra 2.). Ilyenkor a véredények is a halakéval megegyező alkotásnak, amennyiben a szív kamrájából eredő főértörzs (truncus arteriosus) ezen a fejlődési fokon tövén duzzanatot, Úgynevezett bulbus arteriosust formál és az e korban az embernél is meglévő kopoltyúívek felé jobbról is, balról is hat ágat küld; a vénás vért szintén két ér, a két véna cardinalis gyűjti össze és hozza a szívbe. Később a szív a békaszív fokára emelkedik, amidőn a negyedik héten a pitvar egy hosszantfutó válaszfal útján két részre tagozódik (51. ábra 4.). Még később a csúszómászók szívének szerkezetét közelíti meg, amennyiben a szívkamrában is kifejlődik a hosszanti választófal, melynek közepe azonban a csúszómászók nyílására (foramen Panizzae) emlékeztetve, hártyás (pars membranacea) marad (51. ábra 5.). Végül ez a hártyás rész is eltűnik, a szívkamra tökéletesen két részre különül el s ezzel az ember szíve a madarak és emlősök szívének fejlettségi fokára került. Az ember szívén tehát fejlődése folyamán átmenetileg tényleg találhatunk oly jellemvonásokat, melyek a halak, békák és csúszómászók szívén állandóan megvannak."
(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)