Képaláírás: Tanítás.
Olajfestmény.

Ismertető szöveg: Ferenczy Károly eleinte jogi tanulmányokat folytatott, majd gazdasági iskolába járt, végül unokanővére (későbbi felesége, a szintén festő Fialka Olga) biztatására kezdett képzőművészettel foglalkozni. 1885-ben a nápolyi akadémiára iratkozott be, 1886-ban Münchenbe ment, ahol megismerte Csók Istvánt és Hollósy Simont. Párizsban a Julian Akadémián két évet töltött, majd a szentendrei művészkolóniához csatlakozott, 1893-ban ismét Münchenben találjuk. Hollósyval és körével szorosabbá vált kapcsolata, így 1896-ban velük tartott Nagybányára. Itt a művésztelep egyik vezetője, nagy hatású tanára lett. Sikeres budapesti kiállítását követően 1906-ban a Mintarajziskola tanárává nevezték ki, ekkortól már csak a nyarakat töltötte Nagybányán. 1907-ben a MIÉNK alapítóinak egyike volt. (Forrás: kieselbach.hu)

A hegyi beszéd
(Forrás: mng.hu)

A kompozíció három fő alkotóeleme: az előtér embercsoportja, az erdő fáinak halványzöld lombkoronája és a háttér monumentális hegyvonulata a képmező teljes szélességében húzódó, eltérő frekvenciájú, nagy ívű hullámokban találkozik. A természet meghatározó szerepéből, s a képmezőhöz mért dominanciájából kiindulva méltatói azt a következtetést szűrték le, hogy A Hegyi beszédben még a természet uralkodik, s az ember szerepe alárendelt. Ezzel együtt az ember alakja döntően fontos volt a művész számára. Különféle eszközök együttes alkalmazásával hangsúlyozta a csoportot: az előtérben helyezte el, a formai összefüggéseket tartalmi vonásokkal indokolta, a színkompozíció legvilágosabb sávjává tette. Kortársak, szemtanúk leírásából tudjuk, mennyire komolyan készült Ferenczy Károly a bibliai téma megfestésére. Családtagok, barátok, fizetett modellek kísérték a kiválasztott hegyoldalra, s álltak modellt a műhöz. Több részletstúdium (olajtanulmányok, szénrajzok), valamint a teljes kompozíció olajvázlata készítette elő az 1896-ban befejezett festményt (ezek egy része ma lappang). A téma és a kompozíciós megoldás azonban tovább foglalkoztatta a művészt. A következő évben elkészült a Hegyi beszéd második változata. Benne tovább erősödött a tendencia, hogy a tájban megjelenő ember alakja hangsúlyossá váljék. Nagyvonalúan jellemzett figurái sommásabb előadásban, léptékben megnövekedve jelentkeznek. 1903-ban a Nemzeti szalonban rendezett gyűjteményes kiállításán már a második változat szerepelt: ebben ölthetett teste Ferenczy Károly eredeti elképzelése, ezt fogadta el, mint végleges megoldást. Az 1897-ben készült festmény azonban csak töredékeiben maradt fenn. Tulajdonosa - érthetetlen okokból - feldarabolta, középrésze elveszett, jobb és bal oldala ma a szentendrei Ferenczy Múzeum gyűjteményébe tartozik. (Forrás: hung-art.hu)