Normál kép: magyar_grafika_1927_112.jpg   Méret: 770x541 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: magyar_grafika_1927_112_nagykep.jpg   Méret: 2607x1830 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Szedéspélda Wanko Vilmos : "A szép könyv tipográfiájáról" című cikkéhez. Az Első Magyar Betűöntöde Rt., Budapest (törzsgyárak: D. Stempel AG, Frankfurt a. M. és H. Berthold AG, Berlin,) Amst antikva betűje

Ismertető szöveg: "Egy könyv megtervezését, szépségének megalapozását a margóviszonyok megállapításán kell kezdenünk. Teletömhetjük a könyvet tipográfiai vagy művészkéztől származó díszítésekkel, munkánk mégsem lesz szép, ha a margóviszonyokat helytelenül állapítjuk meg. A margók fontosságát már a régi könyvíró barátok is felismerték és az írott könyvek között bizony alig találunk aránytalan margójú műveket. Általában a szép, nagy margók jellemzik e könyveket, legyenek azok barátkézzel írottak, avagy ezek nyomán a könyvnyomtatás első idejében nyomtatottak. A modern könyvművészetnek ez az alfája és ezt különösen Németországban ismerték fel, ahol kutatásokat folytattak a régi könyvek margóarányainak számszerű megállapítása céljából. így jutottak annak a megállapításához, hogy a középkori könyveknél a legtöbb esetben a belső margó, a kötőhézag 2, a felső margó 3, a külső margó 4 és az alsó margó 6 részből áll. Vagyis a felső margó felényivel nagyobb a kötőhézagnál, míg ennek duplája a külső margó, az alsó margó pedig kétszerese a felsőnek.
Ha a könyvet fejléccel, záróvonallal, vagy élőfejjel kell készítenünk, úgy ezeket az oldal magasságába be kell számítani, viszont nem kell beszámítani az egyedül álló oldalszámot. De ha ez utóbbit teljes sorrá egészítjük ki valami sordísz alkalmazásával, akkor az is beletartozik az oldaltükörbe.
A könyvek tipográfiai dekorálásánál legyünk tekintettel arra a fontos körülményre, hogy kizárólag olyan anyagokat használjunk fel, amelyek a szövegbetűvel stílusban, vonalerősségben és jellegben egyeznek. Tehát ne szedjünk fejléceket groteszkbetűkhöz rajzolt hirdetéskörzetekből, amikor a szövegbetű tiszta antikva típus, ne tegyük ezt még akkor sem, ha a kiválasztott sordísz figurája, rajza egyébként nagyon tetszetős. A legegyszerűbb dekoráció egyben a legszebb, amint azt lapunk fejlécei, vagy a 131. oldal egyszerű díszei is dokumentálják. "
(Forrás: Magyar Grafika, 1927. április)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page