Képaláírás: Példák Kun Mihály "Hogyan szedjünk?" cimü cikksorozatának harmadik közleményéhez.
A Magyar Grafika Melléklete.

Ismertető szöveg: "A cégkártya az üzleti világ nélkülözhetetlen nyomtatványai közé tartozik. Ezen közli velünk a kereskedő és iparos nevét, cimét, telefonszám át és esetleg felsorolja azokat a cikkeket, melyeket készít, gyárt, elad. Érthető tehát megrendelőink kívánsága, ha üzleti kártyájuk rendelését "valami rendkívüli izléses", "csinos kivitelű", "feltűnő", "elegáns" stb. óhajtásokkal kisérve adják fel.
Cégkártya szedésénél is a helyesen alkalmazott hangsúly a fontos. Itt is, mint a levélfejeknél, a hangsúly elsősorban a név és lakhelyre esik, mely lehet egyenértékü , de lehet lefokozott is, másodsorban a telefonszámra, mely ismét lehet egyenértékű a lakhellyel, de esése is lehet. Szabályos soreséssel lentebb foglalkozunk. Az esetleges többi szöveggel, mint valami mütyürkével, a rendelkezésünkre álló tért dekoráljuk, illetve szedéstestünk foltját a papíralakunkhoz viszonyítva egyengetjük.
Nincs nyomtatvány, melynél oly bő alkalma volna szaktársainknak az arányérzékük fejlesztésére, mint a cégkártya. Ha nem vagyunk tisztában a helyes aránnyal, bizony furcsa formátumok kerülnek ki ollónk alól. Pedig valamilyen viszonynak okvetlen kell lenni a szélesség és magasság közt, mert csakis helyes arányú papiroson lehet jó munkát produkálni.
Ugyanezen célt óhajtjuk elérni a 37., 38., 39., 40. és 41. példáinkkal is. Itt tangir-lemezekröl készült töm-öntvényeket használtunk a példák díszítéséhez, melyeknek frappáns, újszerű hatása tagadhatatlan. Nagy változatossága révén bizonyára megkedvelik kollegáink és különösen azokban a nyomdákban könnyűszerrel juthatnak ily lemezekhez, melyek tömöntödével fel vannak szerelve. A tangir-lemezek alkalmazása - a mai anyaghiány mellett - különösen egyszínű munkáknál megbecsülhetetlen segédeszköznek tekinthető. "
(Forrás: Magyar Grafika, 1921. január)