Képaláírás: A könyvkötőipar multjából.
Ferenc-kötések szignumai.
Valois Margit-kötések szignumai.
Medici Mária-kötések szignumai.

Ismertető szöveg: "II. Henrik király utódja II. Ferenc mint bibliofil a "semis" és a "genre Grolier" hívének vallotta magát. Egy éves uralkodása alatt nem volt ideje arra, hogy önálló király stilust teremtsen s igy kötéseinek ma abkoronás "F II" monogram az egyetlen ismertető jele. Az ö korában hódítanak egyre nagyobb teret a présaranyozásu könyvfedelek, melyeknek rajza szalagionatos, vagy indaszerkezetű lombornamentikát tüntet fel, sűrűn vonalzott alapon, ami párisi, vagy lyoni eredetre vall.
Különös gondot fordított a semis-stilus szerves kidolgozására, ami Valois Margit (IV. Henrik első felesége) részére készített kötésein részben sikerrel is járt. E kötésekből következtetve, Margitot, II. Henriknek és Medici Katalinnak leányát, finom érzékű, képzett bibliofilnek kell elismernünk, aki a könyvgyüjtés szenvedélyét anyjától teljes mértékben örökölte. Könyveit - állítólag - kivétel nélkül Clovis Éve-vel köttette. Ezeken a babérnak s a liliomnak mint ornamentális motívumnak igen nagy szerepe jut, sőt ismertető jegyük is három, babérkoszorúval övezett liliom. E körül a szignum körül némi zavar is támadt, amenynyiben az összes ez időből való kötéseket, melyeken a liliomok s a babérkoszorú szerepelnek, hosszú időn át Valois Margitnak tulajdonították, mig végül kiderült, hogy csak azok a lilomos kötések illetik Margitot, melyeken a liliomokat körirat veszi körül (Expectata non eludet = ne gúnyold a szívből számüzöttet), a többiek, melyek rendszerint kisebb formátumúak is, Valois Mária Margit, III. Henrik törvénytelen unokájának könyvtárából valók.
Szenvedélyes bibliofil volt IV. Henrik második felesége, Medici Mária is. Könyveit tulnyomórészben fanfare-modorban köttette, bár idönkint visszatért a liliomos semis-stilushoz is. Ismertető jegye az "M H" (Marie Henri)-monogram, férje halála (1610) után pedig a kettős "M" (Marié de Medici)."
(Forrás: Magyar Grafika, 1921. március)