Képaláírás: Példák Kun Mihály "Hogyan szedjünk?" cimü cikksorozatának negyedik közleményéhez.
A Magyar Grafika Melléklete.

Ismertető szöveg: "Hajlított sorokat mindenfajta nyomtatványon alkalmazhatunk, ha pusztán sorokról van szó. De abban az esetben, ha mütyürkével vagy adott klisével dolgozunk, már részben megköti hajlítási kedvünket a mütyürke, a klisé foljta, melyet követnünk kell sorainkkal és amely mintegy előírja, hogy itt egyenes, amott pedig ivelt sorok a helyénvalók.
Éppen ezért helytelen, ha szögletes kliséhez vagy díszhez hajlított sort alkalmazunk, még akkor is, ha bármily tetszetőssé lesz ezáltal munkánk. (21. példa.) Ha pedig a hajlítási vágyunkat a józan logika legyezni nem tudja, akkor az iv és az egyenes disz között "átmenetet" alkotunk sorainkból (22. példa), mely megoldás helyes ugyan, de ha következetesek akarunk maradni, akkor a 23. példa szerint csoportosítjuk sorainkat.
Ellenkezője áll előbbinek akkor, ha vignettánk vagy klisénk három szög, csúcsán álló négyzet, öt-, hat-, nyolcszög, kör vagy ovális alakú. Ily esetekben az ivelt, hullámos, vagy körbe szedett sorokkal kitűnő sikerrel operálhatunk. 24. példánkon önkénytelenül is szeretnök a vignetta alatt és felette lévő sorok két végét összenyomni. Ezt az érzetet a köralaku vignetta és az egyenes sor diszharmóniája váltja ki belőlünk. 25. példánk a helyes megoldást, valamint körből a hullámos sorok segélyével az egyenesbe, illetve a papiros vízszintes síkjába való átmenetet mutatja. 26. példánkon egy vignetta foltjának a sorokkal való érdekes követését szemlélhetjük, mely fent, az egyenesből indulva, átmegy körbe, majd egy hullámos sor segélyével ismét egyenesbe.
27. és 28. példánk a szögletes vignettáknak apró diszitöanyagokkal való átalakítását mutatja oly geometriai foltokká, mely a felette lévő hajlított sor mozdulatának megfelel. "
(Forrás: Magyar Grafika, 1921. február)