Képaláírás: Technikai ujitások.
Találmány a kikötőzsinór kiküszöbölésére.

Ismertető szöveg: "Ez alkalommal egy magyar találmányról kell megemlékeznünk, mely a kikötözsinór kiküszöbölését célozza. E találmány teljesen eltér az ilynemű találmányoktól s e sorok között 4 ábrán be is mutatjuk. Az 1. ábra a kikötökeret oldalnézete és a 2. ábra annak felülnézete, a 3. ábra egy részlet nagy léptékben és a 4. ábra a 3. ábra A-B vonala szerinti keresztmetszete. A kikötőkeret lényegében két átló irányában egymással szemben elrendezett derékszög alatt meghajlított a kettős oldalrészből és két ugyancsak derékszögű egyszerű b oldalrészből áll, melyek az előbb említett kettős oldalak falai között ide-oda tolhatók. A könyökalaku kettős oldalrészek egyes ágai egymással c szögecskék által tartatnak össze és pedig az a könyök mindkét szabad vége közelében két ilyen szögecs van alkalmazva, mely a könyök két lemezét kellő távolságban tartja egymástól, úgy, hogy az egyszerű könyök a két lemez között könnyen ide-oda tolható. A b egyszerű könyökök szárai a szögecsek átbocsátására d hasítékokkal vannak ellátva, melyek azokat vezetik és egyúttal az a könyökök részei közül való teljes kihúzásukat is meggátolják, amennyiben a hasitékok végei a kihúzásnál a belső szögecsekbe ütköznek. Hogy az egyes a és b részek egymáshoz képest elfoglalt mindenkori helyzete rögzittessék, a b könyökök ágai egyik szélükön e fogazással vannak ellátva, melybe az a könyökön alkalmazott f emeltyűk végein kiképzett g fogak kapaszkodnak. Ezen emeltyűk h rugók által oly irányban szorittatnak, hogy a g fogak az e fogazások felé hatolnak. Az emeltyűnek a g foggal szemben fekvő i végére gyakorolt nyomás által a fogazásból kiemelhető, mire a b könyök szára az a könyök két fala között ide-oda tolható. A rajzon feltüntetett kivitelnél az e fogazás fürészfogszerüen van kiképezve, úgy, hogy a b könyökök ágai az egyik irányban (befelé) az emeltyűk kilenditése nélkül is tolhatók és csak a kihúzásnál kell az emeltyűk végeit lenyomni. Ezen szerkezet folytán a keret oldallécei a szedés, illetve a kiszedett oldal nagyságához képest beállíthatók. A gyakorlatban a kikötökeretet a szedésre illesztjük és kis nyomással összenyomjuk, mire a keret egyes oldalrészei a szedéshez szorulnak és azt szilárdan összetartják. Ha a keretet a szedésről le akarjuk venni, akkor az emeltyűket lenyomjuk, mire a keret kissé széthúzható és a szedésről levehető. Az e fogazás sűrűsége megfelel a tipometriai 2 pontos távolságnak. Ezt a kikötőkeretet - mely Teichner Jakab (Budapest, VI, Szent László-u. 92.) kollégánk elmés találmánya - volt alkalmunk használatban is látni s igy meggyőződtünk róla, hogy a vele való munkálkodás sokkal gyorsabb és könnyebb, mint a kikötőzsinórral való kikötés, vagy bármely más ilynemű találmány alkalmazása. "
(Forrás: Magyar Grafika, 1920. május)