Képaláírás: Az Óbudán kiásott XII. századi Bazilika maradványai.

Ismertető szöveg: "A régi Pest-Buda históriájának egyik legalaposabb ismerője: Salamon Ferencz, élete egyik főfeladatának tartotta, hogy az ó-budai bazilikának maradványait feltalálja. E végből több helyen ásatott, de a keresett romokat nem birta megtalálni.
Nem régiben aztán az új református paplak alapzatának ásása közben hatalmas vörös és fehér márványkövek kerültek elő a csákányok alól. Az érdekes leletet vizsgáló szakemberek, Kuzsinszky Bálint egyetemi tanár és Lux Kálmán dr. műépítész már az első pillanatban megállapították, hogy a sokat keresett régi budai székesegyház maradványai kerültek elő a föld méhéből. Az eddig talált leletek egy része a székesegyház gazdagon kiképzett előcsarnokából, más része pedig a székesegyház keresztfolyosójáról való. Lux dr. megállapításai szerint a maradványok, különösen a keresztfolyosó részletek, műtörténelmi értékben messze felülmúlják a maulbronni vagy zwetli apátsági templomokat, a melyek a XII. századból valók. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1916. szeptember 10.)

A budapesti Szent István-bazilika (lipótvárosi plébániatemplom) az Esztergom-Budapesti főegyházmegye társszékesegyháza. A neoreneszánsz templom Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz egyik fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. Az épület a maga 96 méteres magasságával az ország egyik legmagasabb épülete. 1931 óta kisbazilika.
(Forrás: Wikipédia)