Képaláírás: Görög istennő újonnan talált szobra, melyet most szerzett meg a berlini muzeum.

Ismertető szöveg: "Az életnagyságot meghaladó szobor anyaga a legnemesebb, kristályos parosi márvány. Alsó Itáliában, Tarentumban (Táras) került elő és valószínű, hogy az ott néhány évvel ezelőtt föltárt archaikus dór templom kultuszszobrát nyertük vissza benne.
A letörött két kéztől és a hatalmas, támlás trónus lényegesnek nem mondható csonkulásaitól eltekintve, az istennő szobrát egész egykori teljességében csodálhatjuk. Az arczon, melynek egyik oldaláról a márványfelület, sajnos, részben lepattogzott, a polychromia czéljait szolgáló gondos simítás világosan felismerhető.
Az istennő ünnepi, komoly méltósággal ül hátul kipárnázott, díszes trónusán, lábait pedig zsámolyon nyugtatja. Hármas ruhát visel: chitont, himationt és epiblémát, melyet kendő módjára vont vállára s melynek a szélben meglebbenő két vége ráfekszik a trón támlájára. Haja, melynek nagy részét főkötő takarja, két oldalt hármas fürtben omlik vállára. A fejtetőn diadém, melyet egykor a rajta látható lukacsokban levő érczcsapok tanúsága szerint bronzdiszítés koronázott. Az érczfülbevaló befogadására szolgált a fülczimpák átfúrása. Az istennő egyik kezében gyümölcsöt vagy virágot, másik kezében pedig áldozati csészét tarthatott. Hogy melyik istennő ábrázolásával van dolgunk, azt fölirás hiányában bizonyossággal nem lehet megállapítani. Héra és Persephone mellett, a kit a Lokrei epizephyrei-ban előkerült agyagdomborműveken egészen hasonlóan ábrázoltak, Aphrodité is tekintetbe jöhetne, kinek Alsó-Itáliában nem egy temploma emelkedett. ..."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1916. junius 4.)