Képaláírás: A Képzőművészeti Társulat téli kiállításából.
Gergely Imre: Biedermeier.

Ismertető szöveg: "Pest, 1868 - Budapest, 1957 körül
Festő. A Mintarajziskola után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Innen Münchenbe utazott, előbb Hollósynál képezte magát, majd egy év után a Képzőművészeti Akadémián Liezen-Mayer osztályán dolgozott.
1892-től kezdve gyakran szerepelt a Műcsarnok tárlatain. Bejárta a Földközi-tenger partvidékeit. Olaszországi tájrészleteket, utcaképeket, virágcsendéleteket, tuniszi színes és hangulatos városképeket festett. Számos magyar történelmi témájú vízfestményt is alkotott. 1911-ben "Vásár a Ferenc József rakparton" című festményével a Nemzeti Szalonban a Törley-díjat nyerte.
Több festménye a Magyar Nemzeti Galériában található."
(Forrás: https://www.visuart.hu/tetel_m.php?g=6,2196)

"A biedermeier (bieder: egyszerű, szerény; Meier: a leggyakoribb német vezetéknév) átmeneti művészeti stílus volt elsősorban Közép-Európában, főként 1815 és 1848 között.Több művészeti ágban, így a festészetben, az irodalomban és a lakáskultúrában is jelentkezett.A stílus kispolgári miliőt, békét, nyugalmat áraszt egyszerű eszközökkel, pátoszmentesen, mind a festészetben, mind a lakásberendezések területén. Jellemzője a kisember megértő ábrázolása. Ezért fontos szerephez jut a portré, a biedermeier portrék általában kispolgári romantikával átitatott klasszicista festmények. Fontos a zsánerkép is, melyre egyik legismertebb példa Borsos József Bál után című festménye a Magyar Nemzeti Galériában.Biedermeier stílusúnak szokták minősíteni az első magyar kártyát is.Jellegzetesek a biedermeier bútorok hajlított formáikkal. Új szekrénytípus a vitrines szekrény. Ép biedermeier bútorokat őriznek Jókai Mór balatonfüredi villájában és a Magyar Nemzeti Múzeumban (Deák Ferenc íróasztala).A biedermeier irodalom a festészethez hasonlóan az életképet helyezi előtérbe. A stílus egyes elemei még Petőfi Sándor költészetében is előfordulnak."
(Forrás: Wikipédia)