Képaláírás: Páva a varjúval.
A grófné is odanyújtotta lóhátról az ő kezecskéjét.

Ismertető szöveg: "Széles domború melle kitágult, kéjjel szítta be a tavaszi levegő balzsamát. A karcsú magas topolyfákról, melyek a rétet körülszegték, nyájasan csiripeltek a verebek: "jó reggelt, ezredes ur, jó reggelt!"
- "Itt a kezem, grófné. Áll a fogadás!"
A grófné is odanyújtotta lóhátról az ő kezecskéjét, s a mint a két kéz összefonódok, a finom harmatujjak mint virágindák a karók közé, a grófné odaszólt tréfásan a pozsonyi inháberhez:
- "No, most már üsse szét kegyelmed, ha tudja." "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1894. január 21.)