Normál kép: 465_584_pix_Oldal_14_kep_0001.jpg   Méret: 770x536 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: 465_584_pix_Oldal_14_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 2571x1790 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Lechner Ödön temetése.
Művészek fáklyákat visznek a halottas kocsi előtt.

Ismertető szöveg: Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. - Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja, Lechner Gyula és fia, ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek.
A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban, Lechner János és Schuhmayer Teréz gyermekeként született bajor eredetű családba.
Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodán kezdte, majd a József Ipartanodát látogatta 1865-1866 között, mestere: Szkalnizky Antal volt. 1866-ban Berlinbe ment, ahol három évet töltött a Berlini Építészeti Akadémián - Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával együtt. Itt tanárai közül Boettichert vallotta mesterének, aki az új építőanyagokról, elsősorban a vas tartószerkezetek szerepéről tartott előadásaival hatott rá. Tanulmányai után egy éven át beutazta Olaszországot.
Itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Ez időben tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték
1874-1878 között Franciaországban Clément Parent műtermében dolgozott, ahol számos francia műemlék restaurálásában vett részt. Franciaországi útjában komoly szerepet játszott családi tragédiája is. A fiatalon nősült Lechner hatévi házasság után elvesztette feleségét és két kisgyermekkel magára maradt. 1879-ben Angliában is járt.
Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, és nagyszabású alkotások sorozatát építette. (szegedi városháza, 1882., a Budapesti volt MÁV nyugdíjintézet bérháza az Andrássy út 25. alatt, 1883., a szegedi Milkó-ház). Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelenik már későbbi művészetének több jellemvonása, a népi ornamentika használata.
1889-ben másodízben utazott Angliába. Ezúttal Zsolnay Vilmossal a Kensington (ma Victoria and Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, elsősorban az indiai díszítő elemeket tanulmányozta. Az angol hatásnak is maradt nyoma alkotásai között. (II. világháborúban elpusztult zsámboki kastély) ... (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page