Képaláírás: A követek Münsterben megesküsznek a westfáleni békére.

Ismertető szöveg: "A westfáleni béke értelmében Franciaország megkapta Felső- és Alsó- Elszászt, s megtartotta az 1559-ben megszerzett Metz, Toul és Verdun lotharingeni püspökségeket. Svédországé lett Elő-Pommeránia Rügennel, Stettinnel és Wollinnal, továbbá Wismar, Bremen és Verden ; amellett a birodalom öt millió tallér hadikárpótlást adott. Belgiumot mint burgund kerületet kebelezték a birodalomba, de a birodalomtól teljesen függetlennek ismerték el Svájcot és Németalföldet. A Pfalz alsó részét, Rajnai Pfalz néven, a volt cseh király fia részére nyolcadik választó fejedelemséggé alakították át, felső részét pedig Bajorországnak hagyták. Brandenburg és Szászország szintén gyarapodott. 240 német fejedelem felségjogokat kapott, vagyis háborút indíthatott, békét, szövetséget köthetett, törvényt hozhatott, pénz verethetett, de a császár és a birodalom érdekeinek sértése nélkül."
(Forrás: http://mek.oszk.hu/13600/13664/pdf/13664_1.pdf)

"Vesztfáliai béke, az a fontos békekötés, mely 1648 okt. 24. a harmincéves háborunak végett vetett és hosszabb időre megállapította Európa területi viszonyait."
(Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/v-1A920/vesztfaliai-beke-1B080/)