Képaláírás: Kálvin János (1590-1564)

Ismertető szöveg: "Most, mint Sparta és Athén áldatlan viszályai után Thebai, Bern és Zürich mérkőzése után Genéve (Genf) tett kísérletet a hegemónia megszerzésére. 1541-ben Kálvin lett Genéve Epaminondasa, Farel annak Pelopidasa. Kálvin János (1509-64) francia volt s a párisi egyetemen ismerkedett meg Luther és Zwingli elveivel. Midőn az új hit párisi követői még I. Ferenc király palotájára is felragasztották a mise eltörlését követelő felhívást, Kálvin csak futással kerülhette el hat más társa sorsát, a megégetést. Bújdosása közben Baselben adta ki "A keresztény hit intézménye" (Institution de la religion chrétienne) című munkáját, amellyel nyelvben és vallásban egyaránt a franciák reformátora lett. Kimondotta, hogy az állam az erkölcsiség és a vallásosság ellenőre ; joga van megbírálni, ki él istenesen, ki nem ; beavatkozhatik tehát a lelkiismeret dolgába is. A kormányzat maga Istentől származik s a tisztviselők Isten helytartói; a polgári hatóság a legszentebb és legtiszteletreméltóbb intézmény. Az a kormányforma a legjobb, amelyikben többen együttesen kormányozván, egyik a másikat segíti, de szemmel is tartja, hogy, ha valamelyik nagyon magasra emelkednék, akkor ura és bírája lehessen a többi. Egyes alattvalók nem támadhatnak a király ellen, az alkotmányos hatóságoknak azonban ez nemcsak joga, de kötelessége is, mert különben galádul elárulnák a szabadságot. Más korlátja nincs a királyságnak. A nép egyáltalán ne foglalkozzék közügyekkel s feltétlenül engedelmeskedjék minden hatalomnak, még a zsarnokságnak is.
Kálvin nevéhez más politikai eszmények fűződnek azóta, hogy sok bolyongás után 1536 aug. 5-én Genéveben telepedett le, hol barátja, Farel Vilmos, a savoyai herceg helytartó-püspökének távozása után, nyíltan csatlakozott a reformációhoz (1536 május 21). Kálvin már az év végén kiadta az Institutio nyomán készített kátéját (melyet magyarra 1625-ben Molnár Albert fordított le). Ennek a szellemében a vidám (francia és olasz) város lakosságától azonnal a legszigorúbb életmódot követelte, sőt egyházi és politikai alkotmányát (hitvallását) 1537 júl. 29-én a városi közgyűléssel is elfogadtatta. ..."
(Forrás: http://mek.oszk.hu/13600/13664/pdf/13664_1.pdf)