Képaláírás: Savoyai Jenő emlékszobra
Róna Józseftől.

Ismertető szöveg: Róna József magyar szobrász. Főleg köztéri szobrokat, műemlékeket, nagyobb épületekre díszítő elemeket - szobrok, reliefek, épületszobrok - és bibliai, mitológiai témájú kisebb méretű szobrokat készített. Stílusát nagy szakmai felkészültség és alapvetően naturalista felfogás jellemzi. (Forrás: Wikipédia)

A művésztől Zenta város rendelte a szobrot, azonban hiába hirdettek sorsjátékot is, nem tudták kifizetni. Először 1899-ben a tavaszi tárlat idején a Műcsarnok előtt állították ki talpazat nélkül. 1900-ban került mai helyére, a Palota elé. 1944-45-ben megsérült, 1968-ban lebontották. 1971-ben a restaurálás után újra felállították. A mészkő talpazat 560 cm, a bronzszobor 470 cm, a reliefek szintén bronzból. Savoyai bal kezével visszatartja a lovát, feszült figyelemmel kíséri a (zentai) csata menetét, jobbjában hadvezéri pálcát tart. A két dombormű a zentai sáncok bevételét, illetve a híres lovasrohamot ábrázolja. Felettük egy fiatal és egy öreg török fogoly ül. A mellékalakokat - Vilt Tibor szerint a fogoly törököt - Ivan Mestrovic faragta. Felirat elől: 'SAVOYAI Eugen / 1663-1736', hátul: 'RÓNA József / alkotása'. (Forrás: kozterkep.hu)

Savoyai Jenő, eredeti francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf, a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, a franciaországi Carignan hercege, német-római császári hadvezér. A német nyelvű történeti írások leggyakrabban Prinz Eugen néven említik. Savoyai Jenő herceg volt korának egyik legkiválóbb hadvezére. Egyebek között a porosz hadsereg is számos alapvető mintát kölcsönzött tőle, így a poroszok jól bevált aknaharcászata is Savoyai Jenőtől származik. (Forrás: Wikipédia)