Képaláírás: Magyar harczos
a Corvin Mátyás-szobor mellékalakja Fadrusz Jánostól.

Ismertető szöveg: Fadrusz János magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója. (Forrás: Wikipédia)

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált. A szoborcsoport már első látásra is háromszög alakot alkot. A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll. A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, mely délcegen szegi le fejét, Mátyás arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából. Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve. Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István és Szapolyai István. A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal de egyúttal ki is emelik azt. (Forrás: Wikipédia)

Szapolyai István főúr, nádor. Szapolyai Imre testvére, I. (Szapolyai) János király apja. 1474-81-ig Szilézia kormányzója, 1487-től Szepes vármegye örökös főispánja (szepesi gróf), 1489-90-ig I. (Hunyadi) Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok kormányzója, 1492-től a Magyar Királyság nádora. (Forrás: Wikipédia)