Képaláírás: Oktatás a vívásban
Joanovics Páltól.

Ismertető szöveg: Joanovics Pál történeti- és genrefestő. Atyja, ki bizonyos fokig maga is művész volt, a bécsi művészeti akadémiába küldte őt, hol éveken át nagy kedvvel és szorgalommal folytatta tanulmányait. Több apró képet festett, de első sikerét csak 1882-ben aratta, midőn egyik képét dijjal tüntették ki az akadémiában. Ekkor határozta el, hogy a történeti festészet művelésére adja magát. hogy a gondolat szerencsés volt, mutatja az, hogy a Szomoru viszontlátás-ért, első történeti genre-képeért, szintén dijat kapott s a festmény, mely időközben a budapesti nemzeti kaszinó birtokába került, megszerezte számára a magyar kormány támogatását. Nem lévén többé arra kényszerítve, hogy apró képeket olcsó árakon készítsen a tehetségét kiaknázó bécsi műárusoknak, 1884. megfestette Oktatás a vivásban c. nagyobb kompozicióját, mely Londonba került s J. számára állandó piacot teremtett a gazdag amateurök városában. Mindenki ugy tekintette őt, mint a montenegrói és albániai népélet festői tolmácsát, s Wallis, a legelső londoni műkereskedők egyike, adott állandó foglalkozást ecsetjének. Az ő ösztönzésére született: a Vén guzlicás, a Vérbosszu s más apróbb képek. Összeköttetései a külföldi műárusokkal 1885. arra indították, hogy Bécsnél élénkebb művészeti központba tegye át a lakását. Igy költözött át Münchenbe, hol legjelentékenyebb festményei: a Kém, a Fegyvertánc, a Nyári idill és az Őrszem készültek. J. mindezekben megragadó hűséggel, költői felfogással, a kompozició és rajz ritka szabatosságával ábrázolja a szláv faj nyers, de festőien érdekes életmódját. (Forrás: kislexikon.hu)