Képaláírás: Krisztus sírjánál kesergő asszonyok
Feszty Árpádtól.

Ismertető szöveg: Feszty Árpád festő. Művészeti tanulmányait Münchenben és Bécsben folytatta. Budapesten telepedett le. 1899-1902 között Firenzében működött. Jókai Mór nevelt lányát vette feleségül, együtt élt a nagy íróval egy Bajza utcai palotában, mely a kor neves személyiségeinek kedvelt találkozóhelyévé vált. Az 1870-es évektől szerepelt kiállításokon. 1892-1894 között készítette több neves festő közreműködésével a Magyarok bejövetele című körképét a millenniumi kiállításra. Kilenc faliképet festett az Operaház előcsarnokába. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában. Körképét az ópusztaszeri Nemzeti Parkban állították ki. (Forrás: kieselbach.hu)

Sivár, omladozó kőfallal kerített térségen látjuk a hatalmas márványlappal fedett sirt, mely az Üdvözítő holttestét rejti magában. A márványlap egyik végénél a két Mária, a másiknál Salome térdepel, míg a kompoziczió központját Magdolna foglalja el, kibontott hajjal, testének gömbölyű idomait csak könnyedén leplező öltözetben, a sírra borulva. A kesergő asszonyok közül a két Mária és Salome a szeretettel vegyes áhitat és megnyugvás kifejezői; míg Magdolna -szerencsés ellentétül - a lázas, szenvedélyes földi szerelmet képviseli. Salome és a két Mária az olasz mesterek műtörténelmileg szentesített alakjaira emlékeztetnek, Magdolna ellenben már a mai realisztikus ábrázolási mód terméke. A művész ezzel az eklektikus eljárással két különböző világnézetet igyekezett összeforrasztani, s azoknak is eleget tesz, kik a vallástörténet nagy eseményeit csak Renan megvilágításában tudják élvezni. A becses festményt király ő felsége váltotta magához. A magas klérus, fájdalom, mit sem tett arra, hogy a jeles képiró tehetségét és ihletét az egyházi festészet számára biztosítsa. (Forrás: Száz év a magyar művészet történetéből: http://mek.oszk.hu/13700/13750/pdf/13750_2.pdf)