Képaláírás: Római emlékek Nimesben.
A Maison Carrée Nimesben.

Ismertető szöveg: "Szelídebb megnyilatkozása a római szellemnek az ugyancsak Nimesben fenmaradt, enyhe méreteivel és intim architektúrájával mégis rendkívül imponáló templom, mely ma a Maison Carrée nevet viseli. Egyike a legszebbeknek a rómaiak ránk hagyott építészeti alkotásai között, méltó párja a paestumi Neptunus-templomnak. Ennél mindenesetre jóval kisebb: hossza körülbelül 26 méter, szélesség 13 méter. Oszlopai korinthosi oszlopok és hét méter magasak. Homlokzatúnak szobormüvei is méltán híresek. A dekoráló művész nagy gonddal és teljes határozottsággal készítette el a reliefeket s művészi módon tudta érvényre juttatni a fő vonalakat s az árnyékok játéka kedvesen harmonizál a figurák rajzával.
A Maison Carrée egy nagyobb épületcsoportba tartozott, melyből azonban nem sok maradt fenn. Bizonyos, hogy egy nagyobb tér befejezését alkotta s így szépsége jobban érvényesülhetett, mint ma, mikor modern és rút házak veszik körül csaknem minden oldalról. A törmelékek felírásából arra lehet következtetni, hogy virágárusok boltjai vették körül. Az egyik reliefen például ez a felírás olvasható: (talán czégtáblája volt egy virágos boltnak. Non vendo ni amantibus coronas, csak szerelmeseknek árulok bokrétát. A kimért, jogi alapon nyugvó, megszokott római felírások közt jól esik ily kedves, poetikus mondatot találni, mely régi tavaszok enyészetét juttatja az ember eszébe.
Az archaeolognsok sokáig nem tudták megállapítani a Maison Carrée keletkezésének időpontját, valamint rendeltetését sem. Ma az az álláspont uralkodik, hogy templom volt, még pedig Caius és Lucius Agrippa tiszteletére állított templom. Ezek a nagy Agrippának, az actiumi gyöztesnek és Júliának fiai voltak, vagy is Augusztus császár unokái. Érdekes, hogy jöttek erre rá. A templom homlokzatán elég mély lyukak láthatók, melyek a templom feliratául szolgáló érczbetűket erősítették a falhoz. Egy betűt legfölebb 3-4 szeg tartott s így nem volt könnyű elfogadható szöveget kiolvasni a nyilasokból. Egy franczia archaeologusnak azonban sikerült, még a XVIII. században. ... "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1913. május 4.)