Képaláírás: Szabadka

Ismertető szöveg: "Feherlő Szabadka nincsen sehol párod, így dalol a bunyevácz legény Magyarország harmadik nagy városáról, mely 1779 óta szabad királyi város és Szegednek erős versenytársa. A tatárjárás után kezdik oklevelek emlegetni; a török időkben tönkrement, s mikor újra éledt, Szent-Mária nevet kapott; csak 1845 óta viseli megint a régi nevét. Lakosságának kisebbik fele katb. vallású szerb, mely csak újabb időben ébredt bujtogatás folytán nemzetiségi törekvésekre; nem zúgolódik á bunyevácz a magyar főgimnázium, a magyar tanítónőképző intézet és a magyar színház ellen, de örömest beszéli atyái nyelvét, s a palicsi tó parkjának szabadkai vendégei között igen gyakran hallani azt. A vasúti csomóponttól a főtemplomig vezető utczája egészen nagyvárosi; elején a törvényszék palotája szép pariiban épült. Szabadkáról indul ki a bajai szárnyvasút. Áldott nagy határát a népe élelmesen használja ki." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13400/13440/)