Képaláírás: Kelek, vagyis tutaj a Tigrisen

Ismertető szöveg: "A sumírok országa ettől nyugatra, a Tigris és az Eufrátes alsó folyásánál terült el. Kiterjedése Hátas-Mezopotámiától délre, az Iráni felvidék nyugati párkány hegyei, a Perzsa öböl és Szíria közt akkora lehetett, mint a mai Dánország, vagy a Duna-Tisza közének alföldje. Főfolyója az Eufrátes, 1780, a másik pedig, a Tigris, 1146 km. hosszú kanyargás után szakad a Perzsa-öbölbe. Ebből gazdag iszapjukkal azóta egy Pest vármegye területével felérő medencét töltöttek be. Áradásaikkal, lerakodott iszapjukkal pompás termőfölddé tették az egész kis országot, melyet Kinginek (a csatornák és nádasok országának) neveztek, s melyet ma az ókor Hollandiájának is mondhatnánk. A novemberi; decemberi esőzések idején hatalmas tónak látszott az egész terület, míg a nyár rendkívüli forrósága sivataghoz tette volna hasonlóvá, ha a sumírok csatornákban nem vezetik el a folyóvizet földjeik öntözésére. Datolyapálma, iringó és nád volt a síkság jellemző növénye, búza, árpa, szezám és köles a legszokottabb gabonája." (Forrás: http://mek.oszk.hu/13300/13364/)