Képaláírás: Dr. Városy Gyula kalocsai érsek.

Ismertető szöveg: Az új püspök, Városy Gyula Zomborban született 1846. augusztus 13-án középosztálybeli családból. Teológiai tanulmányait a kalocsai főegyházmegye növendékeként Pesten végezte. Szentelése után 1870-73 között káplánként szolgált Csonoplyán, majd visszatért tanulmányaihoz: Bécsben az Augustineum növendéke lett, 1875-ben teológiai doktorátussal tért haza. Haynald Lajos kalocsai érsek aulai szolgálatra hívta: 1875-ben érseki levéltáros, 1878-tól az érseki könyvtár igazgatója volt. 1880-ban a kisszeminárium aligazgatója lett és az érseki papneveldében teológiai tanárként működött, 1887-től annak rektora. 1898 februárjától a Központi Szeminárium rektora. Az uralkodó 1901. november 1-jén nevezte ki székesfehérvári püspökké. XIII. Leó pápa december 16-án erősítette meg a döntést. 1902. január 19-én Császka György szentelte püspökké Budapesten, az Egyetemi-templomban. Székfoglalására március 9-én került sor.
Fontosnak tekintette a lelkipásztori lelkület elmélyítését. Papjait jezsuita lelkigyakorlatokra küldte, s példaként állította eléjük az akkor még csak boldoggá avatott Vianney Szent Jánost. Támogatta a vallásos egyesületek munkáját, megvásárolt egy szerényebb nyomdát, hogy ezzel is segíthesse munkájukat. Feltűnő szociális érzékenysége: megkezdte a Papi Nyugdíjintézet megszervezését, rendezte a Kegyesalapítványi Pénztár zavaros helyzetét, felfigyelt a katolikus munkásegyletek Pecsétnyomója fontosságára. 1904-ben egyházmegyei bizottságot állított fel a szent zene ápolására. Nem csak kiváló főpap volt, hanem jó érzékű történész is. Írásai - többek közt - a Századok, a Történelmi Tár, a Magyar Sion és a Magyar Állam hasábjain láttak napvilágot. Leginkább a katolikus iskolatörténet kérdései foglalkoztatták. Több elődjéhez hasonlóan, ő is különösen szívén viselte a papi hivatások ébresztését, gondozását - nem hiába működött Kalocsán elismert, nagynevű papnevelőként. A papnövendékek lelki és tanulmányi előmenetelét szívén viselte, s ennek sokféle jelét adta: megjelent és elnökölt vizsgáikon, meghallgatta próbaprédikációikat, részt vett a szemináriumban rendezett előadásokon, énekkaruk hangversenyein, és dicséretben sem fukarkodott, ha a kispapok kitettek magukért.
1905. október 17-én Ferenc József szülőföldjének főpapjává tette, X. Piusz döntését december 11-én szentesítette. Így kalocsai érsekként, székvárosában hunyt el 1910. október 28-án.
(Forrás: http://www.szfvar.katolikus.hu/tortenet/puspokok/varosy-gyula)