Képaláírás: Vámbéry Ármin

Ismertető szöveg: Vámbéry Ármin magyar turkológus és utazó. Eredeti neve Hermann Wamberger. Gimnáziumi tanulmányait félbe kellett hagynia nehéz anyagi körülményei miatt. Vidéken házitanítóskodott. Rendkívüli nyelvtehetsége korán megmutatkozott és számos keleti nyelvet is megtanult az európai nyelvek mellett. Főleg a török nyelvet tanulmányozta. 1857-ben báró Eötvös József erkölcsi és anyagi támogatásával utazhatott a magyarság eredetének és nyelvének felkutatására Konstantinápolyba. Ott is házitanító volt, és kiadta a török-német szótárt 1858-ban. Ekkor fedezte fel a Magyarország története című kéziratot. Első, négy évig tartó tanulmányútja során figyelmét a magyar régmúlt ázsiai, elsősorban török kapcsolatai kötötték le. 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott közép-ázsiai útján dervis-ruhában beutazta Közép-Ázsia törökajkúak lakta területeit, a magyar nyelveredetét kutatva. 1863-ban csatlakozott - dervisként - egy bokharai karavánhoz és így került a Káspitengeren átkelve Bokharába, Szamarkandba, Afganisztánba, majd ismét Perzsiába. Itthon, 1865-1904 között a budapesti egyetemen a keleti nyelvek tanára, majd A Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója és elnöke volt. Több útibeszámolót írt: Dervisruhában Közép-Ázsián át, A török faj ethnológiai és ethnográphiai tekintetben, A magyarság keletkezése és gyarapodása, Bokhara története a legrégebbi időktől a jelenkorig, Oroszországról, illetve a XIX. századi iszlámról stb. Tudományos tevékenységét és utazóként megszerzett ismereteit külföldön, elsősorban Angliában mindig nagyra értékelték. Magyarországon a magyar nyelv és történelem török kapcsolataira vonatkozó tanításai nagy vitákat kavartak. Munkái angol és német nyelvek mellett még nyolc másik nyelven is megjelentek. (Larousse 1994.3k.1023 o., Révai Nl.18k.761 o., MNL.18k.170 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)