Képaláírás: Az e helyütt álló Bory Jenő alkotta Püspök-kutat 1937-ben lebontották. Eredetileg ide tervezték állítani Sidló Ferenc Szent István lovasszobrát, de a "balra hajts" közlekedés következtében nagyon beszennyeződött volna az alkotás. Közben elkészült Pátzay Pál lovasszobra is, melyet a Megyeház térre terveztek állítani. Az elhelyezési problémák miatt használták a Nemzeti Színház díszítői által készített méretarányos papírmaséból készült kulisszát a szobrok esetében, így megcserélődött a két szobor, de egyiket sem erre a helyre állították végül. A Fehérvári jogot - közismert nevén Országalmát - 1941-ben kezdték építeni, 1943 szeptemberére készült el. A körben futó felirat jelentése: Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta. Az évszámok jelentése: 1001: István király koronázása, 1688: a város török alóli felszabadulása, 1938: Szent István halálának 900. évfordulója. A háborút követően a szovjetek beburkolták, "szovjet hősi emlékművet" formáztak köré, később évekig csak az alsó félgömb volt meg, 1962-ben került vissza a felső rész. 1985-1986-ban helyezték vissza a keresztet, és az évszámokat. Forrás:
Források: Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Örvendezz, királyi város!, 71. oldal

Ismertető szöveg: A közismertebben Országalmának nevezett díszkút építését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be. A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona a város koronázó város státuszára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják. Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója). A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélből való: LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE - azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta. A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére sarló és kalapács került. Ezektől a "díszektől" 1948. április 5-én szabadult meg. Az 1950-es években a kőtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985-86-ban kerülhettek ismét vissza az emlékműre. (Forrás: szoborlap.hu)

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. (Forrás: Wikipédia)