Normál kép: 101_224_pix_Page_04_kep_0002_001resz.jpg   Méret: 770x568 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 101_224_pix_Page_04_kep_0002_001resz_nagykep.jpg   Méret: 1042x769 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Az Országos Nőképző-Egyesület főzőiskolája
Munka közben. A konyha.

Ismertető szöveg: Az Országos Nőképző Egyesület a hazai nőnevelés ügyét előmozdító egyesület volt.
Veres Pálné (Beniczky Hermin) 1867. felhivással fordult a magyar nőkhöz, hogy egyesületi uton törekedjenek a hazai nőnevelést kezdetleges állapotából magasabb szinvonalra emelni, mely felhivás eredményeképp ugyanazon év májusban értekezletet tartottak Budapesten, mely határozattá emelte oly egyesület létrehozását, melynek célja a nőknek alaposabb és magasabb kiművelése és közhasznu ismeretek elsajátíttatása által az önfentartásra is képesítés nyújtása.
1868 márciusban tartották meg a kormány által megerősített alapszabályok alapján az Országos Nőképző Egyesület alakuló közgyülését. Elnöknek Veres Pálnét, alelnöknek Teleki Sándor gróf feleségét választották meg. 1869-ben az egylet kisérletképen 14 növendékkel megnyitott egy felső tanfolyamot. Az intézet igazgatója a főváros kiváló tanerői élén Gyulai Pál lett. Az Országos Nőképző Egyesület a képviselőházhoz Deák Ferenc által 9000 nő aláirásával kérvényt nyújtott be, hogy állítson az ország egy "női minta-főiskolát", mely a nők oktatására országszerte irányadóul szolgáljon. Csakhamar megindult a országban a felső leányiskolák és tanítőnőképzők szervezése. A következő évben tanfolyamának második osztályát is megnyitotta, s már 1871-ben internátussal és négy elemi osztállyal bővítette intézetét. 1873-ban Trefort Ágoston miniszter pártfogása mellett megkezdi a négy polgári osztály felállítását is. Így 1876-ban az intézet három tagozatba egészült ki, alapja volt négy osztályu elemi iskola, dereka a négyosztályos polgári iskola és betetőzése a két osztályos felső tanfolyam volt. 1878-ben választották Janisch Józsefnét igazgatónőnek. 1881-ben megszerezte a Zöldfa utcai Vitkovich-féle házat s felépítette tanintézetét, s ugyanezt 1886-ban a főváros közreműködésével jelentékenyen kibővítette. A tanintézet felső tanfolyamát - különösen azokra való tekintettel, kik tanítónői vagy nevelőnői pályára szándékoznak lépni - 1883. egy harmadik és 1893. egy negyedik osztállyal is kibővíti és e négyéves tanfolyamot az állami tanítóképzőintézetek tantervének megfelelően szervezvén, 1984. a felső tanfolyamaink is megszerzi a nyilvánossági jogot. Ezzel betetőzést nyert azon alkotás, melynek kivívásáért munkálkodott egy negyed századon át Veres Pálné, ki nagy munkájának gyümölcseit alig láthatta, mert 1895. szeptember 28-án meghalt.
1894-ben a választmány elhatározta, hogy tantervét átalakítja, és a céljából Csiky Kálmán elnöklete alatt bizottságot alakított, amelynek feladata a női középfokú oktatás nehéz kérdésének megoldása. Addig is, amig ez megtörténhetik, 1895. a IV. polgári osztály fölé kétéves továbbképző tanfolyamot állított és főzéssel egybekötött háztartási tanfolyamot nyitott. 1896-ban Wlassics kultuszminiszter megnyitotta az egyetem két fakultását a nők előtt, az egyesület választmánya az időközben bővített és Beöthy Zsolt elnöklete alatt tovább működő bizottságával kidolgoztatta a női középiskola tantervét s az 1896-97-iki tanév kezdetével megnyitotta az első nyilvánossági joggal felruházott női gimnáziumot. Az egyesület 1893-ban ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a király Veres Pálnét érdemrenddel tüntette ki.
Vezetői a századforulón:
elnök: özv. Teleki Sándorné (Teleki Jozefin) grófnő.
Alelnökök: Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné, Csiky Kálmánné.
Tiszteletbeli alelnök: özv. Majthényi Alajosné.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page