Normál kép: 086.jpg   Méret: 733x853 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1993. IRODALMUNK NAGYJAI (I.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Pásztor Gábor
Névérték: 17,- Ft.
Á 1993. aug. 23.-1995. dec. 31.
P 800 000 fog.
4210 4258 17 Ft Szerb Antal (1901-1945) 90,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Szerb Antal magyar irodalomtörténész, regény- és színműíró. 1924-ben végzett a budapesti egyetem magyar-német-angol szakán. Első versei és novellái a Nyugatban jelentek meg 1921-ben. 1925-29 között pedagógusként dolgozott, majd ösztöndíjasként Londonba került. 1932-ben elnyerte a Magyar Helikon szerkesztősége magyar irodalomtörténet írására meghirdetett pályázatát a Magyar irodalomtörténet című munkájával. 1937-től a szegedi egyetem magántanára volt, és a Magyar Rádióban irodalmi előadásokat tartott. 1941-től - zsidó származása miatt - erre már nem volt lehetősége. 1942-ben Magyar irodalomtörténetét is betiltották. Korábbi években írt regénye pl. A Pendragon legenda, melyben a kísértethistória összefonódik a rózsakeresztesek misztikus történetével. Hétköznapok és csodák című műve regénytörténeti áttekintő. A királyné nyaklánca esszé-regénye a francia forradalom előtti társadalmi, politikai rendet idézi. A világirodalom történetének befejezése és a Száz vers című antológiájának szerkesztése idején többször behívták munkaszolgálatra. Egyéniségének leginkább megfelelő kifejezési formát a művészeti esszében alkotta. Kritikusi és esszéírói működése a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye. Összefoglaló irodalomtörténeti munkái a világirodalomban is egyedülállónak mondhatók. Alkotói magatartását a tudós és a művész együttes jelenléte határozta meg, miszerint a tudományt a szépirodalomhoz, a regényt az esszéhez közelítette. A polgári humanizmus álláspontjáról hirdette a művészet elkötelezettségét, a magyar és az európai irodalom egységét. A kétkötetes Magyar irodalomtörténeti munkája 15 kiadást ért már meg. 1944 novemberében elhurcolták, kínzások és nélkülözések közepette vetettek véget életének a balfi táborban. (Világir.Kisencikl.1976.2k.384 o., MNL.16k.693 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page