Ismertető szöveg: 1997. IRODALMUNK NAGYJAI (III.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 1/4 : 11 1/4 F. fog.
T.: Pásztor Gábor
Névérték: 27.- Ft
Á 1997. jan. 16.-1998. dec. 31.
P 450 000 fog.
4375 4422 27 Ft Mikszáth Kálmán (1847-1910) 100,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Mikszáth Kálmán magyar regényíró, novellista. Debreceni jogi tanulmányai után tisztviselő volt Balassagyarmaton, majd 1873-tól 1906-ig újságíró Szegeden a Szegedi Naplónál, majd a fővárosban a Pesti Hírlapnál. Eközben már első elbeszélés-kötetei is - A jó palócok és A tót atyafiak - megjelentek, melyek meghozták az első írói és anyagi sikert a számára. Regényeinek, novelláinak hősei parasztok, juhászok, csőszök, gyerekek. Megrajzolt faluképének morális ellentéte a tekintetes vármegye, a tisztelt Ház, a klubok, a gavallérok, az elszegényedő birtokososztály, a dzsentrik. Visszatérő témája a pénz, a vagyon utáni hajsza. Anekdotáiban pompás jellemrajzokat tudott sűríteni. Jól ismerte a köznyelv hajlékonyságát, pátosz nélkül írt és beszéltette alakjait. Műveit a nyelvi érzékletesség, a friss fordulatos szemléletmód, a szólásgazdagság és a mondatritmus változatossága jellemzi. Legremekebb írásai közé tartozik pl. A Noszty fiú esete Tóth Marival, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma, Két választás Magyarországon, Akli Miklós stb. Műveiből készült filmek, hangjátékok és fordítások bizonyítják mai népszerűségét is. 1882-ben már németre és olaszra, egy évvel később dán nyelvre is lefordították. 31 nyelven 701 fordítást ismerünk, közöttük burmai, kínai és török nyelvűt is. Írói munkásságának 40 éves évfordulója tiszteletére 1910. május 16-án nagy ünnepséget rendeztek a Vigadóban. Az ünnepség után 12 nappal meghalt. (Világir.Kisencikl.1976.2k.72 o.,Új Magy.L.1961.5k.13 o., MNL.13k. 141.o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)