Ismertető szöveg: 1925. JÓKAI MÓR (I.)
(1825-1904) Születésének 100. évfordulójára.
Ofszetny. Vj. nélkül. 12:12 1/4 F. fog.
T.: Helbing Ferenc
F 1925. febr. 1-febr. 28.
P 234 402 fog.
431 399 2000 K barna/feketésbarna 300,- 200,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Jókai Mór magyar író. 1841-42-ben a pápai református kollégiumban tanult. Itt ismerte meg Petőfit. Festőművésznek készült. 1842-44-ben Kecskeméten hallgatott jogot. 1843-ban A Magyar Tudós Társaság drámapályázatán A zsidó fiú című drámájával dicséretet nyert. Első Hétköznapok című regényének egyértelmű sikerét követően az írói pályát választotta. 1847-től szerkesztője a radikális ifjúság lapjának az Életképeknek. Tanuló évei alatt a nemesi reformpolitika híve volt, de barátai a demokratikus eszmékkel is korán megismertették. 1848 márciusában Petőfi Sándor oldalán a radikális pesti ifjúság egyik vezére volt. 1848. március 15-én részt vett a tizenkét pont szövegezésében. 1848-ban Laborfalvi Rózával (1817-1886) kötött házassága miatt anyja kitagadta, Petőfi megtagadta barátságukat. Kossuth kérésére politikai megbízásokkal vállalt. 1848 végén Debrecenbe menekült, itt indította a békepárti Esti Lapokat. Követte a kormányt Szegedre, Aradra, majd Tardonán rejtőzködött. 1849 decemberben komáromi menlevéllel tért vissza Budapestre. 1850-ben csak álnéven jelenhettek meg írásai. Élclapokat szerkesztett Nagy Tükör, Üstökös címmel. 1861-ben képviselővé választották. Élete végéig a kiegyezés fenntartását támogatta. A romantikus regény egyik legnagyobb mestere, a legnépszerűbb magyar prózaíró. Világképét a mitikus történelemszemlélet és az utópisztikus remény jellemzi, miszerint az ember és a világ megváltoztatható. Regényei nemzeti történelmi témát dolgoznak fel, a nemzeti egység mellett foglalnak állást, ítéletet mondanak a hazafiatlan életmódról, az önkényuralom ellen emelnek szót. Első átütő sikerét az 1853-ban írt Egy magyar nábob és az 1854-ben írt Kárpáthy Zoltán című regényeivel aratta. Az új földesúr a Bach-rendszer passzív magyar ellenállásának apoteózisa. Történelmi regényei a régmúlt megörökítői: Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Fehér rózsa, Janicsárok végnapjai. A kiegyezés után született regényeiben a múlt feldolgozását folytatja, hol egy hőseposz, mint A kőszívű ember fiai, hol reformkort idéz az És mégis mozog a föld című művében. A iparosodás korát jelzi a Fekete gyémántok, Az aranyember. A jövő század regénye pedig a legnagyobb szabású utópiája. Kuruc kori regénye a Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony. Élete végén önéletrajzi írásai szaporodtak meg. Jó néhány regényéből Várkonyi Zoltán (1912-1979) rendezésében nagyszabású film is készült. 1892-ben az Akadémia igazgatóságának tagja lett. Ötvenéves írói jubileumát az egész nemzet ünnepelte. Ez alkalomból 100 kötetes díszkiadásban adták közre műveit. 1897-ben a király a főrendház tagjává nevezte ki. 1899-ben - 72 évesen - vette feleségül Grósz Bella 20 éves színésznőt, melynek családi és társadalmi megítélése siettette alkotói hanyatlását. Jókai elévülhetetlen érdeme, hogy megteremtette a széles körű magyar olvasóközönséget. Életműve meghatározó a magyar irodalom fejlődésében. Több írógeneráció tekintette mesterének. Műveit számos nyelvre lefordították. (Larousse 1992.2k.289 o., MNL.10k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)