Ismertető szöveg: 1972. SZÉKESFEHÉRVÁR
A város alapításának 1000. évfordulója alkalmából.
21-es ívekben nyomták.
Mélyny. 12:11 3/4 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték:40 f
Á 1972. aug. 20.-1973. dec. 31.
PM 589 258 fog. 3 800
2799 2782 40 f Géza fejedelem kijelöli a város helyét 10,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Géza fejedelem az utolsó Árpád-házi magyar nagyfejedelem. Taksony vezér (uralk. 955-970) fia. Felesége az erdélyi Gyula, Sarolta nevű leánya volt. Házasságából két leánya és egy fia született. Atyja halála után kezdett uralkodni, 972-ben választották fejedelemmé. Különböző katonáskodó népelemekből álló kíséretre támaszkodott, melyből alakult ki a szervezett központi hatalom első formája. Ennek megerősítésére szívesen látta az országba jövő elsősorban német lovagokat és családi kapcsolatokat létesített szomszédos uralkodókkal. Külpolitikájában hangsúlyt helyeze a nyugati kapcsolatokra. Fiát Vajkot, a későbbi I. Szent Istvánt a bajor herceg lányával házasította össze. Lányait I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemhez (966/967-1025) és Gavril Radomir bolgár trónörököshöz adta feleségül. 973-ban I. Ottó német császárral (912-973) békét kötött. Keresztény hittérítőket hívott az országba és ő maga is 974-ben megkeresztelkedett, és gyermekeit is keresztény hitben neveltette. Megalapította a veszprémi püspökséget és a pannonhalmi apátságot. Megalapította a jelentékeny hadiút mentén fekvő volt római település helyén az Árpád-korban is már funkcionáló bázison Székesfehérvár városának legfőbb alappiléreit, melyeket azután fia Szent István tett naggyá. Állam- és egyházszervező tevékenységét is Szent István folytatta és fejezte be. (Révai Nl.8k.514 o.,17k.458 o.,Új Magy.L.1960.3k.57 o., MNL.8k.609 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)