Ismertető szöveg: 1977. FESTMÉNYEK (XV.) - VIRÁGCSENDÉLETEK
Magyar festők alkotásai.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/4 F. fog.
Névérték: 1 Ft
Á 1977. márc. 18.-1978. dec. 31.
PM 370 000 fog. 4 529
3185 3194 1 Ft Csók István (1865-1961): Virágcsendélet 30,- 20,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Csók István magyar festő. A modern magyar plen air festészet egyik vezető alakja. 1882-85 között a Mintarajziskolában tanult, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a tanárai. 1886-87-ben Münchenben, majd 1880-ban Párizsban a Julian Akadémián tanult, ahol Adolphe William Bouguereau korrigálta munkáit. Közben rajongott Jules Bastien-Lepage (1848-1884) műveiért. Ennek stílusában fogant a Krumplihámozók című képe, melyet a Szalon dícséretben részesített. 1890-ben Münchenbe tért vissza, ott festette Az Úrvacsora című művét, mellyel Bécsben és Párizsban aranyérmet szerzett. 1903-ban Párizsba utazott, ahol hét termékeny évet töltött el. Ott a posztimpresszionisták színes dekorativitásához közel álló aktképeket festett. 1911-ben, hazatérve érte el művészete tetőpontját balatoni tájképeivel, zsánerképekeivel, a kislányáról Züzüről festett színdús kompozícióival. Formakultúrája, színvilága az egyéni stílus és a tökéletes technikai tudás nagyszerű találkozása. Önportréja bekerült az Uffici képtár művész-portré gyűjteményébe. (Larousse 1991.1k.544 o., Műv.L.1k.478 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)