Ismertető szöveg: 1983. MARTIN LUTHER - BLOKK
M. Luther (1483-1546) születésének 500. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 1/2 K. fog.
T.: Dudás László
Á 1983. aug. 12.-1984. jan. 31.
P 265 300 fog. 8 800. számozott
3586 Bl 165 3623 20 Ft Mellkép, égő pápai bulla, wittenbergi városrészlet 300,- 300,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Martin Luther német pap, reformátor, az evangélikus egyház megalapítója, Ágoston-rendi kanonok. Mansfeldben töltötte gyermekkorát, majd az erfurti egyetemen 1501-től filozófiai és jogi tanulmányokba kezdett. Az itt megismert Ockham-féle (William Ockham angol egyházi átokkal sújtott ferences szerzetes 1285 k.+ 1348 k.) nominalizmus (teológiai, ismeretelméleti és metafizikai irányzat, mely szerint általános fogalmak nem léteznek, csak partikuláris dolgok) meghatározta későbbi gondolkodását. 1507-ben pappá szentelték az Ágoston-rendi remeték erfurti kolostorában. 1508-ban elfogadta a meghívást a wittenbergi egyetemre. 1512-ben a szentírástudomány doktorává és professzorává avatták. 1513-tól a wittenbergi egyetem tanára. 1517-ben X. Leó pápa (1513-1521) elrendelte a bűnbocsájtó levelek terjesztését Németországban, mely a tulajdonosának biztos feloldozást jelentett gyóntatójától. Luther ezek káros hatását felmérve tette közzé 1517. október 31-én a vártemplom ajtaján 95 tételét a valódi bűnbánatról, bűnbocsánatról, és az isteni kegyelemről. Nyilatkozatának hatalmas visszhangja volt. 1520-ban X. Leó pápa elítélte a bullájában, melyet Luther 1520. december 12-én nyilvánosan elégetett. További írásaiban - A kereszténység állapotának megjavításáról, Az egyház babiloni fogságáról, A keresztény ember szabadságáról és Az Antikrisztus bullája ellen - vitatta Róma főhatalmát és a pápa tévedhetetlenségét. Luther új irányvonalat jelölt ki az egyház számára. 1521 februárjában a wormsi birodalmi gyűlés előtt felszólították tanainak visszavonására, amit egy napi gondolkodás után megtagadott. V. Károly császár ezt követően birodalmi átokkal sújtotta és száműzte. Műveit betiltották, és elégették. Luther pártfogója, Bölcs Frigyes szász választófejedelem (ur. 1486-1525) Wartburg várába rejtette. 1522-ben tért vissza Wittenbergbe. Ott fogott hozzá az új német nyelvet teremtő bibliafordításához, melyet egyúttal értelmezett és magyarázott, írt, prédikációkat tett közzé, szertartásokat rendezett, miközben vitatkozott ellenfeleivel. Ezután kezdte el önálló evangélikus egyházának a szervezését. Nyíltan szembefordult Zwingl-vel és Kálvinnal. Művei egész könyvtárra rúgnak. Tevékenységének emlékére minden év október 31-e a reformáció ünnepe. 1821-ben Wittenbergben, 1868-ban Wormsban és még számos helyen szobrot emeltek emlékére. (Révai Nl.13k.53 o.,Larousse 1992.2k.740 o., MNL.12k.306 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)