Ismertető szöveg: 1948. KÖLTŐK- ÍRÓK-L
A Lánchíd újjáépítési alap javára.
Mélyny. XI-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 40 f
Á 1948. okt. 16.-1949. okt. 31.
P 235 200 fog.
1080 1032 40 f M. Gorkij (1868-1936) 400,- 400,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Maxim Gorkij Szovjet-orosz író. Eredeti neve Alekszej Maximovics Peskov. Korán árvaságra jutott, így nyolcéves kora óta felnőttek között élt és dolgozott, mint kifutófiú, hajósinas, teherhordó, ikonfestő. Gyalog bebarangolta Oroszország és a Kaukázus területeit. 1884-től csavargók között élt, 1887-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Ekkor választotta a Gorkij avagy "Keserű" álnevet. 1889-ben a narodnyikokkal való kapcsolata miatt letartóztatták és állandó rendőri felügyelet alá helyezték. Az 1905-ös forradalom aktív résztvevője volt, le is tartóztatták, de 1906-ban a nemzetközi közvélemény nyomására kiengedték. Capri szigetére emigrált, ahol hét évet töltött. Az I. világháború előtt tért vissza hazájába. Hosszú olaszországi tartózkodása után bizonyos ellenérzésekkel, de üdvözölte az októberi forradalmat. 1919-ben megalapította az írók és tudósok házát és átvette a Világirodalom című lap szerkesztését. 1921 nyarán tüdőbetegségének gyógyítására külföldre utazott, majd 1924-től Sorrentóban élt. 1931-ben tért vissza a Szovjetunióba. Ettől kezdve Sztálin nem engedte ki az országból. Írói pályája kezdetén a klasszikus orosz irodalom hagyományait folytatta regényeivel és drámáival. A Foma Gorgyejev című regénye 1899-ben, az Éjjeli menedékhely - első alkalommal - 1902-ben jelent meg. Családregénye Az Artamonovok, a szocialista realizmus alapműve Az anya, Klim Ssamgin élete stb. Elbeszéléseinek, regényeinek, drámáinak és életrajzi trilógiájának realista leírásait is vándorévei ihlették. 1910-20- as években született meg: Egy élet regénye, Gyermekkorom, Emberek között, Inasévek, Az én egyetemeim. Az 1930-as években írt drámája a Jegor Bulicsov és a többiek vagy a Vassza Zseleznova végleges változata. Rendkívül sokoldalú publicisztikai és elméleti munkássága a kultúra, az irodalom és a művészet szinte valamennyi ágára kiterjedt. (Világir.Kisencikl.1976.1k.414 o., Larousse 1991.1k.1011 o., MNL.8k.714 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)