Ismertető szöveg: 1954. TUDÓSOK
Mélyny. XII és XIII - Vj. 12:12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 10 f
Á 1954. dec. 5-1955. dec. 31
PM 549 096 fog 3 500
1464 1404 50 f Vámbéry Ármin (1832-1913) 30.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Vámbéry Ármin magyar turkológus és utazó. Eredeti neve Hermann Wamberger.
Gimnáziumi tanulmányait félbe kellett hagynia nehéz anyagi
körülményei miatt. Vidéken házitanítóskodott. Rendkívüli
nyelvtehetsége korán megmutatkozott és számos keleti nyelvet
is megtanult az európai nyelvek mellett. Főleg a török nyelvet
tanulmányozta. 1857-ben báró Eötvös József erkölcsi és anyagi támogatásával utazhatott a magyarság
eredetének és nyelvének felkutatására Konstantinápolyba. Ott is
házitanító volt, és kiadta a török-német szótárt 1858-ban. Ekkor fedezte fel a
Magyarország története című kéziratot. Első, négy évig tartó tanulmányútja során
figyelmét a magyar régmúlt ázsiai, elsősorban török kapcsolatai kötötték le. 1862-ben
a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott közép-ázsiai útján dervis-ruhában
beutazta Közép-Ázsia törökajkúak lakta területeit, a magyar nyelveredetét kutatva.
1863-ban csatlakozott - dervisként - egy bokharai karavánhoz és így került a Káspitengeren
átkelve Bokharába, Szamarkandba, Afganisztánba, majd ismét Perzsiába.
Itthon, 1865-1904 között a budapesti egyetemen a keleti nyelvek tanára, majd A
Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója és elnöke volt. Több útibeszámolót írt:
Dervisruhában Közép-Ázsián át, A török faj ethnológiai és ethnográphiai tekintetben,
A magyarság keletkezése és gyarapodása, Bokhara története a legrégebbi időktől a
jelenkorig, Oroszországról, illetve a XIX. századi iszlámról stb. Tudományos
tevékenységét és utazóként megszerzett ismereteit külföldön, elsősorban Angliában
mindig nagyra értékelték. Magyarországon a magyar nyelv és történelem török
kapcsolataira vonatkozó tanításai nagy vitákat kavartak. Munkái angol és német
nyelvek mellett még nyolc másik nyelven is megjelentek. (Larousse 1994.3k.1023 o.,
Révai Nl.18k.761 o., MNL.18k.170 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|