Ismertető szöveg: 2000. IRODALMUNK ÉS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÜNK NAGYJAI - BLOKK
100 éve született Szabó Lőrinc (1900-1957)
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Kass János
Névérték: 50,- Ft
Á 2000. febr. 24.-2002. dec. 31.
P 100 000 fog.
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Szabó Lőrinc magyar költő, műfordító. Apja mozdonyvezető volt. 1918-ban a budapesti műszaki egyetemre iratkozott be, majd a bölcsészkar magyar-német-latin szakán tanult. 1921-től az Est-lapok munkatársa lett, ahol apósa volt az irodalmi szerkesztő. Költői indulásakor Babits Mihály tanítványa lett. Első versei 1920-ban jelentek meg Föld, Erdő, Isten címmel a Nyugatban. 1923-ban Kalibán című kötete Babits újklasszicista költészetétől való elhatárolódásának megfogalmazása. A 20-as években jelentek meg a Fény, fény, fény és A sátán műremekei című verseskötetei. 1928-44 között a Magyarország című lap munkatársa volt, miközben 1940-től többször behívták katonának. Az 1930-as évek elejétől líratörténeti fordulópontnak is tekinthető új pálya-szakasza. Érett költészetét a Te meg a világ és a Különbéke című kötetektől számítjuk. Világ és ember összefüggéseit kutató versek kerültek előtérbe, magas hőfokon izzó gondolati költészetet teremtett. Felfedezte közvetlen környezetét, az apró örömöket, melyeket a Lóci-versek tükröznek. 1945-ben jobboldali megnyilvánulásai miatt igazoló bizottság elé kellett állnia, rövid időre vizsgálati fogságba is került. Ezt követően két nagy versciklusa volt. Az egyik az 1947-ben született Tücsökzene, melyben több mint háromszáz pillanatképben összegezte életét, a számvetés igényével. Ez a műve a magyar líra egyik csúcsteljesítményének számító mű. A másik a Huszonhatodik év, melynek százhúsz szonettjét az 1950-ben öngyilkosságot elkövető szerelme Korzáti Erzsébet ihletett. Lényegében ez egy negyedszázados szerelmi kapcsolat rekviemje. Kezdetektől nagy ívű és nagy igényű műfordítói tevékenységet is folytatott. Kiemelkednek Shakespeare átültetései. Versfordításait Örök barátaink címmel foglalta kötetbe. (Larousse 1994.3k.667 o., Világir. Kisencikl.1976.2k.376 o., MNL.16k. 409. o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)