Ismertető szöveg: 1982. KODÁLY ZOLTÁN - BLOKK
Kodály Z. (1882-1967) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Réz- és ofszetny. 11 1/2 K. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 1982. dec. 16.-1983. jún. 30.
P 294 300 fog. számozott, 7 800, számozott
3556 Bl 160 3593 20 Ft Portré, kotta, gramofon 350,- 350,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Kodály Zoltán magyar zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató. A budapesti Zeneakadémián
Koessler János (1853-1926) növendéke volt, miközben bölcsészdoktori diplomát is
szerzett 1906-ban. Ugyanez évben már kiadta Bartók Bélával közösen a
népdalgyűjtő munkájuk eredményeit összegző Húsz magyar népdal című sorozatát.
1906-ban mutatták be első zenekari művét Nyári este címmel. Berlini, Párizsi
tanulmányútjait követően a Zeneakadémia tanára lett. Első kompozíciói az 1910-es
években már külföldön is ismertek voltak. Első szerzői estje Budapesten 1910. március
17-én volt, melyen Bartók Béla és az akkor Waldbauer Imre (1892-1953) által
alapított Waldbauer-Kerpely J. (1885-1954) vonósnégyes játszott. 1910 áprilisában
Bartók Bélával és Dohnányi Ernővel (1877-1960) kinevezték a tanácskormány
zenei direktóriumába. 1919 őszén szerepvállalása miatt fegyelmi eljárást indítottak
ellene. Műveit 1921-től 1938-ig a bécsi Universal Edition, majd a londoni Boosey and
Hawkes adta ki. Nagy hazai és külföldi siker követte a Psalmus Hungaricus, a Háry
János kalandozásai Nagyabonytul a Burg váráig és a Székelyfonó bemutatóját. A
Galántai táncok, a Budavári Te Deum, a Fölszállott a páva és a Concerto
megbízásokból készültek. Az 1925 utáni évektől vált jelentőssé a zenei nevelés, az
iskolai énekoktatás és a kóruskultúra. 1945-től a Zeneakadémia igazgatótanácsának
elnöke volt. 1946-49 között volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1956. november 21-től a decemberben betiltott Magyar Értelmiség Forradalmi
Tanácsának elnöke volt. A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökeként is működött.
Művészete a magyar népköltészetben fogant, magasrendű, eredeti és hódító
megnyilatkozás, mely az évezredes nyugati zenekultúrával bátran és győzelmesen
felveszi a versenyt. Műveinek bátor, csiszolt erőteljes és tiszta magyar nyelvezetű
stílusa, szöveges muzsikájának tökéletes prozódiája, a hangsúly szabályai, hangszínvilága, valamint meggyőző dinamikai változatossága már életében
klasszikussá emelkedett művészként ismerteti meg hallgatóságával. Mint közéleti
tekintély felismerte az ifjúság zenei művelésének nagy fontosságát és egész életén át
ezért az ügyért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs)
alapvető funkcióját a tantervben. A Kodály-módszer ma már világszerte Kodály-módszerként
ismert és követett példa a zenepedagógiában. Második felesége Péczely
Sarolta a zeneszerző egykori lakásából emlékmúzeumot, archívumot és
tudományos kutatóhelyet alakított ki.(Larousse 1992.2k.482 o., Falk G.:Zenei kis
L.1938., MNL.11.k.165 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|