Ismertető szöveg: 1971. PÁRIZSI KOMMÜN (II.)
A Párizsi Kommün 100. évfordulójára.
Ofszetny. 11 3/4:12 F. fog.
T.: Nagy Zoltán
Á 1971. márc. 18.-1972. dec. 31.
PM 1 030 000 fog. 6 212
2680 2658 3 Ft A "Marseillaise" dombormű részlete (Diadalív, Párizs) 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Párizsi kommünnek nevezik a felkelés által életre hívott kormányzati rendszert, illetve testületet. A XIX. századi forradalmi mozgalmak rendszeresen követelték a helyi demokráciát megtestesítő kommunák megalakítását. Párizs jelképes porosz megszállása 1871. március 1-én, és a február 8-án megválasztott, monarchista többségű nagygyűlés tevékenysége miatt felháborodott lakosság 1871. március 18-án népfelkeléssel akadályozta meg, hogy a kormánycsapatok elszállítsák a nemzetőrség ágyúit. A hatalom a Nemzetőrség Központi Bizottsága kezébe került. A kormány Versailles-be menekült. Megkezdődött a párizsi kommün 1871. május 26-ig tartó uralma, amelyben a hatalmat az 1871. március 26-án megválasztott község-tanács, a 65 főre apadt kommuna, mely többségében puccsista forradalmárokból, a forradalmi terror híveiből, 48-as forradalmárokból, kisebbsége proudhonista szocialistákból - Pierre Joseph Proudhon filozófus (1809-1865) eszméiből - álló közösség gyakorolta. Tagjainak fele munkás, a többi kistulajdonos és értelmiségi volt. Rögtönzött intézkedéseiket antiklerikalizmus és a reformista szindikalizmus - a szakszervezetek szerepét hangsúlyozó irányzat - határozta meg. Haladékot adtak a tartozások megfizetésére, bevezették a 10 órás munkanapot, a Versailles-be menekült gyártulajdonosok üzemeit kártalanítás fejében átadták a dolgozóknak. A porosz hadsereg, valamint a Versailles-ben működő kormány és a nagygyűlés katonáinak gyűrűjében semmi esélye nem volt a komünnek a győzelemre. A lakosság nagy része - természetesen - a békét várta. A 130.000 fős kormánycsapatok az úgynevezett "véres hét" folyamán - május 21-28 között - visszafoglalták Párizst a kb. 900 barikádon védekező nemzetőrségtől. Egy hétig tartó véres harcok után, - melynek folyamán minden egyes házért külön küzdelmet vívtak a francia kormány-csapatok - leverték a párizsi kommünt. A kormánycsapatok vesztesége kb.3.500 halott és sebesült volt. Kb. 10.000 kommunárt öltek meg, 40.000 embert tartóztattak le. A harcok során keletkezett tüzek és a szándékos gyújtogatás következtében több középület is leégett. A kommün leverése után 12.500 embert állítottak bíróság elé, ebből 95-öt halálra ítéltek, közülük 23 embert végeztek ki és 4.000 embert Kaledóniába deportáltak. (Az emberiség Kr.1994., MNL.14k.541 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)