Ismertető szöveg: 1975. 150 ÉVES A MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Ofszetny. 11 3/4 F. fog.
T.: Kass János
Névérték: 3.- Ft
Á 1975. máj. 5.-1976. dec. 31.
PM 361 526 fog. 4 000
3039 3041 3 Ft Gr. Széchenyi István (1791-1860) 100,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Gróf Széchenyi István magyar nagybirtokos, államférfi. Gróf Széchenyi Ferenc és Festetics Julianna fia. Tanulmányait Pesten, Szombathelyen és Sopronban végezte 1803-08 között. 1809-ben jelentkezett katonának, főhadnagyként vett részt a győri csatában, majd átlépett a császári-királyi hadseregbe és végig harcolta a napóleoni háborúkat. 1813-ban századossá léptették elő. 1814-15-ben diplomáciai megbízatást kapott. 1815-16 ban Angliában a gazdasági és politikai életet tanulmányozta. Beutazta Nyugat-Európát 1816-25 között, ahol megismerkedett a fejlett polgári államok viszonyaival, s tapasztalatai a hazai tarthatatlan állapotok megváltoztatására ösztönözték, amit a nagybirtokos réteg vezetésével képzelt el. Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen birtokai egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia számára. 1826-ban kilépett a hadseregből és Pestre költözött. 1828-ben Pesten - angol mintára - meghonosította a lóversenyeket, 1828-ben megalapította az Első Lótenyésztő Egyesületet és megjelentette a Lovakrul című könyvét 1828-33 között elkészült a három fő műve a Hitel, Világ, Stádium, melyeket a hazai cenzúra miatt csak Lipcsében nyomtathatott ki. 1832 tavaszán kezdeményezésére alakult meg a Pestet Budával összekötő híd létrehozását segítő Hídegyesület. 1830-tól több gazdasági vállalkozást szervezett. Részt vett a Duna Gőzhajózási Társaság, a Pesti József Hengermalom, az óbudai hajógyár és a téli kikötő létrehozásában. 1833-tól irányította az Al-Duna szabályozását és 1836-tól a Lánchíd építését. 1841-ben jelentős szerepe volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapításában. Ezeken kívül foglalkozott a selyemhernyó tenyésztés, bortermelés kérdéseivel. Az 1830-as évek második felében szembekerült báró Wesselényi Miklós barátjával és Kossuth Lajost is támadta politikai nézetei miatt. Az 1841-ben Kossuth szerkesztésében megindult Pesti Hírlapot veszedelmesnek, feszültség növelőnek tartotta. Az 1840-es években vezető szerepet játszott a Tisza szabályozásában és az ármentesítési munkálatokban és a balatoni gőzhajózás beindításában. 1843-44. évi országgyűlés idején publikálta a Jelenkorban az Adó, illetve Két garas című cikksorozatát a közteherviselésről és az országos pénztárról. Részt vett az 1846-ban létrehozott Konzervatív Párt alakuló ülésén, de a pártba nem lépett be, mint ahogy egy évvel később az Ellenzéki Pártba sem. 1847-ben tette közzé Politikai programtöredékek címmel véleményét Kossuth forradalomszításáról. 1848-ban megalakult Batthyány-kormányban vállalta a közlekedésügyi és a közmunkák miniszteri tárcát. 1848 szeptemberében a bécsi udvar és a forradalmi Magyarország közötti ellentétek elmélyülése, a kirobbanó háború víziója idegrendszerét felőrölte és a döblingi elmegyógyintézetbe vonult.A szabadságharc leverése után erősödő önvád kínozta a történtek miatt és évekig nem fogadott látogatókat. 1854-től állapota fokozatosan javult és érdeklődött a politika iránt. 1859-ben Londonban névtelenül megjelent, de az osztrák titkosrendőrség figyeltette és a házkutatás során megtalálták egy a Bach-rendszert dicsőítő röpiratra írt válaszát, melyben megsemmisítő kritikát mondott az abszolutista kormányzatról, valamint a Nagy Magyar Szatíra kéziratát, melyben maró gúnnyal állította pellengérre az abszolutizmus rendszerét. Miután A. Thierry rendőrminiszter burkoltan megfenyegette, hogy egy állami elmegyógyintézetbe szállítják át, főbe lőtte magát. (Larousse 1994.3k.697 o., MNL.16k.549 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|