Ismertető szöveg: 2004. ZSOLNAY KERÁMIA - BLOKK
A pécsi Zsolnay gyár alapításának 150. évfordulója alkalmából.
A blokk bélyegképei a Zsolnay kerámiaművészet néhány remekét mutatják be. Kronológiai sorrendben a historizmus, a szecesszió, az artdeco és a mai kor tárgyai.
A bélyegképek alnyomataként és a blokk ívszélen Zsolnay kerámiamotívumok láthatók.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Domé Eszter
Névérték: 640,- Ft
Á 2004. ápr. 20.-2006. dec. 31.
P 200 000 fog
160 Ft Váza, "perzsa" virágokkal, 1883 350,- 350,-
160 Ft Díszedény, iker lovasokkal, 1902, Kis váza, 1900 350,- 350,-
160 Ft Váza, középkori selyemszövet mintájával, 1924 350,- 350,-
160 Ft "Ősz" mokkakészlet, 1999
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Zsolnay Vilmos Magyar nagyiparos. A pécsi Zsolnay-gyár alapját Zsolnay Miklós pécsi kereskedő rakta le 1851-ben. 1853-ban Zsolnay Keménycserép Manufaktura néven céget alapított, amelyet 1854-ben örökrészként legidősebb fia Ignác kapott meg. 1865-ben öccse, Vilmos vette át a nem túl sikeres üzemet és művészi alkotásra tette alkalmassá. A céget Első Pécsi Czement Chamotte és Tűzbiztos Agyagárúk Gyára néven jegyezték be. 1870-ben már az ország egyik legjelentősebb kerámiaüzeme volt. 1873-ban a bécsi világkiállításon felkeltette a közönség érdeklődését, majd 1878-ban a párizsi világkiállításon pedig megszerezte gyárának világhírét. Gyárát, illetve termékeit három találmánya tette híressé: 1. A "porcelán-fayance", a dísztárgyak keménycserép-anyaga, 2. A pirogránit, fagyálló épületkerámia, 3. A Wartha Vince segítségével előállított fémes fényű zománc, az eozin-máz. A kerámiák gazdag választékát kísérletezte ki. Tervezőként segítségére voltak leányai Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia. Számos díszkerámiát tervezett Júlia férje is, a lengyel származású Sikorski Tádé. Hazánkban először Zsolnay foglalkoztatott tervezőként neves képzőművészeket, mint pl. Rippl Rónai Józsefet. A XIX. század végén gyártott díszkályhákat a kor kiváló építésze Alpár Ignác tervezte. A Zsolnay-műhelyben készült pl. a Gellért fürdő belső tér-burkolata, mozaikja, az Iparművészeti Múzeum és a Mátyás-templom tetőzete, a budapesti Belvárosi-templom majolika-oltárai, a budapesti Állatkert díszítései stb. Műszaki célokra úgynevezett durva-kerámiát is gyártott, így villamos szigetelőket, egészségügyi kerámiákat, falburkolókat stb. Zsolnay Vilmos halála után fia, Zsolnay Miklós vette át a gyár irányítását. Az 1948-as államosítást követően Pécsi Porcelángyár néven működött. (MTI.88/185.Nysz.,Új Magy.L.1962.6k.781 o.,Larousse 1994.3k.1184 o.,Révai Nl.19.k.765 o., MNL.18k.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)