Ismertető szöveg: 1947. SZABADSÁGHŐSEINK
Mélyny. IX-Vj. 15 F. fog.
T.: Köpeczi Bócz István
Névérték: 30 f
Á 1947. márc. 15.-1950. febr. 28. Forgalmi bélyegek.
P 1 432 064 fog.
1021 975 30 f Batsányi János (1763-1845) 100.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Batsányi János magyar költő. Polgári családból származott. Pesten joghallgató volt, miközben báró Orczy László politikus fiának nevelését is elvállalta. A család támogatásával a kassai királyi kamaránál kapott állást. Feltehetően ekkor lett szabadkőműves. Kassán megismerkedett Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dávid költővel. Megalakították a Kassai Magyar Társaságot, és 1788-ban megindították az első magyar folyóiratot a Magyar Museumot. Ebben jelentek meg első művei. A franciaországi változásokra című epigrammatikus tömörségű versében már 1789-ben a francia forradalmat köszönti. E verse miatt eljárást indítottak ellene, állásából elbocsátották és a lapot betiltották. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel vádjával 1794. augusztus 10-én letartóztatták,egy évi börtönre ítélték és Kufstein várába vitték, 1796 májusban szabadult. Költészetének leglíraibb darabjai a "Kufsteini elégiák". A rabság, a magány kínzó élménye, s barátjának, rabtársának, Szentjóbi Szabó László költőnek szenvedései és halála hatottak rá. Ezek nyomán született a Gyötrődés, Egy szerencsétlen ifjú sírjánál című versei. Bécsben, szerény hivatalnoki állása volt. 1798-ban Festetics György nagybirtokos támogatásával megindította a Magyar Minerva című folyóiratot. 1809-ben kufsteini börtöntársa, Hugues Bernard Maret francia diplomata kérésére javította és kiegészítette I. Bonaparte Napoleon magyarokhoz intézett kiáltványának magyar fordítását. Bécsből Párizsba költözött, ott telepedett le. Maret, Napoleon bizalmasa, élete végéig szóló évjáradékot eszközölt ki számára a francia kormánytól. Napoleon bukása után, 1815-ben az osztrákok elfogták, a spielbergi várba, majd Linzbe internálták, ott is fejezte be életét. Hányatott sorsa nem tette lehetővé, hogy vezető szerepet játsszék a bontakozó magyar irodalmi életben, holott lírája híd lehetett volna egyrészt a kuruc kor s a reformkor, másfelől a magyar nemzeti mozgalmak s a haladó Európa között. Versei különösen az 1790-es évektől voltak népszerűek. (Világir.Kisencikl.1976.1k.107 o.,Larousse 1991.1k.259 o., MNL.3k.368 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)