Ismertető szöveg: 1977. FESTMÉNYEK (XV.) - VIRÁGCSENDÉLETEK
Magyar festők alkotásai.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/4 F. fog.
Névérték: 3,- Ft
Á 1977. márc. 18.-1978. dec. 31.
PM 370 000 fog. 4 529
3187 3196 3 Ft Rippl-Rónai József (1861-1927):
Virágok 40,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Rippl-Rónai József magyar festő. 1881-ben gyógyszerész oklevelet szerzett a budapesti
tudományegyetemen. Rövid ideig dolgozott a szakmájában, majd
1883-ig a Zichy családnál volt házitanító. 1884-től Münchenben
tanult, majd 1887-ben Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihály szívesen fogadta és két évig képeinek másolásával
foglalkoztatta. Ezekbe Munkácsy is belefestett és saját nevén eladta
azokat. Többnyire Munkácsy szalonképeit utánozta. Az első önálló
stílust mutató alkotása a Nő fehérpettyes ruhában, amely egyben
"fekete" korszakának kezdete. 1889-90-ben a párizsi Julian Akadémián
tanult, megismerkedett Aristide Joseph Maillollal és Édouard Vuillardral. 1890-ben Neuillybe költözött, ahol 10 évet töltött el csendben és
munkában. Ez a 10 év a "fekete korszak" ideje, mert képein a fekete szín dominált. E
korszak jellegzetes alkotásai pl. az Ágyban fekvő nő, Kuglizó, Öreganyám című képei.
Itt kötött hosszú barátságot a Nabis művészcsoport tagjaival. Sorra születtek nagyigényű
képei, mint a Kalitkás lány, A Szajna éjjel és egyik legnagyobb
remeke 1895-ben
az Öregasszony ibolyával.
1896-ban hazalátogatott, majd
1902-ben végleg hazatért és
szülővárosában, Kaposváron
telepedett le. Itt már a
kisvárosi életet ábrázoló
enteriőrök, zsánerképek
szaporodtak meg
munkásságában. Akkor készült
a Fehér fal, barna bútorok,
Amikor az ember visszaemlékezéseiből
él, Piacsek bácsi babákkal stb. Dekoratív, eleven színvilág jellemzi munkáit.
Színei egyre szenvedélyesebben tüzesedtek. Ilyenek pl. az Apám és Piacsek bácsi
vörösbor mellett, a Park aktokkal, stb. Fő művei közé tartozik a Párizsi intérieur. A
Zorka-sorozat mellett jelentősek portréi, mint Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond, Babits
Mihály portréi. Utolsó korszakának egyik remekműve 1915-ből az Ókulás néni. Ekkor
már többnyire csak pasztelleket készített divatos szépasszonyokról, írókról. Stílusa a
posztimpresszionizmushoz kapcsolódik. Elszigetelt jelenség volt a magyar piktúra
történetében, sem tanítványa, sem követője nem volt. Több mint 2400 olajképet és
pasztellt festett. (Műv.L.1968.4k.74o.,Larousse 1994.3k.483 o., MNL.15k.513 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|