Ismertető szöveg: 1996. HONFOGLALÁS KORI EMLÉKEK
4 szelvényes sort tartalmazó ívben nyomva, 2 sor baloldali, 2 sor jobboldali szelvénnyel.
Ívszélnyomat: "Honfoglalás kori emlékek - Karos - Honfoglalás 896-1996"
Ofszetny. 13 1/4:13 F. fog.
T.: Sz. Bodnár Éva
Névérték: 24,- Ft
Á 1996. márc. 14.-1997. dec. 31.
P 500 000 fog.
4324 4372 24 Ft Ezüstszerelékes szablya, szelvényen: hajfonatkorong 100,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Árpád vezér magyar fejedelem, honalapító, az Árpád-ház őse. Álmos fia a törzsszövetség nevét adó Magyar törzs vezére. Árpád okos és vitézségre termett egyéniség volt. A honfoglalás idején a tényleges katonai hatalmat birtokló gyula tisztét viselte. A kende méltóságot viselő Kurszán fejedelem halála után - 904 körül - a teljes hatalmat megszerezte. 889-ben a magyar törzsek Árpád vezetésével átkeltek a Kárpátokon és benyomultak az Alföldre. A "Vezér" választás a krónikák szerint vérszerződéssel pecsételődött meg, azaz szerződést kötöttek az új fejedelemmel, mely 5 pontban foglalta össze kötelezettségeiket és jogaikat. Ez a vérszerződés rakta le a magyar alkotmány szilárd alapjait. Az évek hosszú sora állandó harcokban, küzdelmekben teltek el az új haza védelmében illetve kialakításában. Árpád a legyőzött népekkel szemben nagylelkű volt, mert legtöbbjüknek nem csak a szabadságát, de a földjét is visszaadta. Miután a honfoglalás "művét" befejezte, a következő éveket az új haza belső dolgainak rendezésével töltötte. Húsz évi kormányzás után halt meg 907-ben. Holttestét ősi szokás szerint egy patak mellé temették, melyet még a rómaiak egy kőmederben vezettek Óbudára. A Magyar Tudományos Akadémia Árpád halálának 1000 éves évfordulóját 1901. május 4-én ünnepelte meg. (Révai Nl.2k.110 o. Larousse 1991.1k.162 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)