Ismertető szöveg: 1919. MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGI ARCKÉPEK
A Magyarországi Tanácsok Első Országos Gyűlése alkalmából.
Kőny. A: Vll-Vj. B: Vlla-Vj 12 1/4:12 F. fog.
T.: Bokros Ferenc (20, 80 fill.), Fekete Oszkár (45 fill.), Gróf József és Gara Arnold (60, 75 fill.)
F 1919. jún. 12-nov. 30.
P 462 000 fog.
298 263 60f Martinovics Ignác 2500,- 2500,- 600,- 600,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Martinovics Ignác magyar természettudós, politikus. 1771-ben lépett be a ferences rendbe. 1773-ban tett fogadalmat és 1778-ban áldozópappá szentelték. Hittudományi és bölcsészeti doktorátust szerzett 1779-ben. 1781-ben tábori lelkész lett, majd gróf Ignacy Potocky kíséretében beutazta Európát. 1783-tól a lembergi egyetem tanára volt. Kémiai, matematikai tanulmányokat írt, különböző gépeket szerkesztett. Főként Paul Heinrich Dietrich Holbach francia filozófus művei révén a materialista filozófia híve lett és ateistává vált. A polgári átalakulás véghezvitelét kezdetben a bécsi udvartól várta. 1791-92-ben II. Lipót magyar király és német-római császár (ur. 1790-1792) titkos megbízottja volt. 1792-ben I. Lotharingiai Ferenc magyar király (ur. 1792-1835) az udvari szolgálatból elbocsátotta, ezért a Hajnóczy József (1750-1795) köré tömörült demokratákhoz keresett kapcsolatokat. Álnéven írt röpiratában kigúnyolta és elítélte I. Ferenc politikáját. 1794 tavaszán megkezdte a magyar jakobinus mozgalom szervezését, melynek vezéralakja lett. A nemesi reformereket és a radikális eszméket vallókat tömörítette azzal a céllal, hogy független köztársaságot teremtsenek meg. 1794 júliusában Bécsben letartóztatták, fő- és jószágvesztésre ítélték. Társait elárulta, így csaknem valamennyiüket - Hajnóczy Józsefet, gr. Sigray Jakabot (1760-1795), Szentmarjay Ferencet, Laczkovics Jánost felségsértésért, hazaárulásért a Vérmezőn kivégezték. (Larousse 1992.2k.828 o., MNL.12k.753 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)